Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 1. Középkor és kora újkor - Haraszti Szabó Péter: Primus inter pares? A prágai egyetem helye a magyar diákok régióin belüli peregrinációjában
Haraszti Szabó Péter: Primus inter pares? A prágai egyetem helye a magyar diákok régión belüli peregrinációjában A Kutna Hora-i dekrétumok utáni időszakban 1420-ig 31 bizonyosan magyar diákot találtak alkalmasnak a vizsgák letételére Prágában és további öt kérdéses származásút. Bécsben ezzel szemben hatalmas a növekedés. Ezen egyeden évtized alatti létszám (643) meghaladja az azt megelőző közel fél évszázad beiratkozottainak a számát. Ez a 104 promócióval együtt azt is jelenti, hogy ebben az időben a bécsi magyar artes hallgatóknak a 16%-a jutott el a vizsgákig. így az előző évtized (1400—1409 közötti időszakot értve alatta) 208 bécsi beiratkozása és a promóciók száma is megháromszorozódott. Ellenben az bizonyos, hogy Prágában ekkor már jelentősen kisebb létszámú magyar diákcsoport tanulhatott. Valószínű, hogy a bécsi magyar diáklétszám növekedésével egyenes arányban csökkent a prágaiak létszáma, figyelembe véve a két egyetem korábbi számainak összecsengését. A források fényében a hanyatlás mindenesetre látványos volt. Ha azt vesszük alapul, hogy a vizsgára bocsátottak között az első jelentős létszámbeli csökkenés 1412-ben figyelhető meg, akkor a vizsgált időszakból fennmaradó nyolc évet tekinthetjük egy vizsgálandó periódusnak. Ilyen nyolcéves periódusokat nézve pedig, 1412—1420 között 12 biztos és 3 bizonytalan származású diákot lehet kimutatni. A megelőző nyolcéves időszakból, 1404—1411 között viszont ezek a számok 28 és 9. Ennek megfelelően 1410—20 között további 258—300 (279) magyar diákot feltételezhetünk Prágában. Fel kell azonban hívni a figyelmet arra, hogy ebben olyan diákok is szerepelnek, akik tanulmányainak kezdőéve ez előttre esik, s egy 1409 előtti rövid fellendülési időszakot reprezentálnak számunkra 1410— 1411 -re datálható vizsgáikban. Ha tehát az 1385—1408 között Bécsben promoveáltak arányát, 12%-ot vesszük alapul erre az időszakra Prágára vonatkozóan, akkor ezekben az években 366—507 magyar diák tanult a cseh fővárosban szabad művészeteket. Mivel az ezt megelőző időszakra mindkét oldalon hiányosak az adataink, ezért, noha minden bizonnyal Prágában ekkor több magyar tanult, mint Bécsben, ezzel a 12%-os aránnyal vagyunk kénytelenek számolni, mely szerint ekkor 425—591 magyar tanulhatott a császárvárosban. 1409 után az arányok teljesen megváltoztak, Bécs vette át a vezető szerepet a régióban, az eretnekség által sújtott Prágában mindössze 258—300 magyarországi diák tanulhatott (s ebben is még benne vannak azok a diákok, akik az utolsó „kegyelmi” években iratkoztak be). Összességében tehát elmondható, hogy 1049—1398 fő között mozoghatott a magyar diákok feltehető össz- létszáma a prágai egyetemen a kezdetektől 1420-ig, középértékkel számolva ez a szám 1223-ra tehető. Smahel a legoptimistább számítások szerint 18 000 diákkal számol az artes fakultáson 1367—1409 között,20 az általunk becsült magyar összlétszám ennek 20 Frantisek Smahel: The Faculty of Liberal Arts. In.: Die Prager Universität im Mittelalter Gesammelte Aufsätze/The Charles University in the Middle Ages Selected studies. Ed. Frantisek Smahel. Leiden—Boston 2007. 111. 61
