Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Történelem segédtudományai - Vörös Boldizsár: A pöröly lecsapott. Karikatúrák a Magyarországi Tanácsköztársaságban
Vörös Boldizsár: A pöröly lecsapott. Karikatúrák a Magyarországi Tanácsköztársaságban Karikatúrákat azonban már a Magyarországi Tanácsköztársaság létrejötte előtt is felhasználtak propagandájukban mind a szociáldemokraták, mind a kommunisták. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt által évenként megjelentetett Népszava-naptárak 1902—1919-es köteteiben rendszeresen láttak napvilágot gúnyrajzok, sőt e kiadványok közrebocsátói — amint azt az 1907-es kalendárium képanyaga mutatja — még a Borsszem Jankóból, tehát egy nem szocialista lapból is vettek át és közöltek karikatúrákat, ha azokat különösen talá- lóaknak ítélték.5 A forradalmi Szovjet-Oroszországban már 1918—1919 folyamán forgalomba kerültek szatirikus plakátok, amelyek készítői karikatúrákat alkalmaztak e propagandaanyagoknál6 — ezeket pedig láthatták az ott tevékenykedő magyar kommunisták. A Magyarországi Tanácsköztársaság idején nem csupán az élclapokban jelentek meg karikatúrák, ilyen ábrázolásokat közöltek más folyóiratokban, így például A-у Érdekes Újságban is. A gúnyrajzok pedig különféle írásokkal: képcímekkel, képaláírásokkal és az adott kiadvány hosszabb-rövidebb szövegeivel együtt láttak napvilágot, és közvetítették rendszeresen a különféle propagan- disztikus tartalmakat. A tanácsköztársasági karikatúrák egy része a kizsákmányolás gazdaságitársadalmi rendjével történő leszámolást, „a burzsoázia” vereségét jelenítette meg. így például a Borsszem Jankó március 23-ai számának címoldalán közzétett, Kiűzetés a Paradicsomból című ábrázoláson a pénzét elvesztő kövér gyártulajdonos és a „korrupció” felirattal megjelölt nőalak, mint Adám és Éva űzetnek ki az egykori Paradicsomukból: a gazdagságot biztosító üzem területéről, amelyet egy vörös, lángpallosos proletár-angyal őriz. A különféle képi elemek, a cím és a karikatúra alatt olvasható kijelentés: „Ember, ezentúl arcod verítékével keresd meg mindennapi kenyeredet” félreérthetetlenné teszik a bibliai párhuzamot, ami ugyanakkor jelezni hivatott az 1919-es társadalmi-gazdasági átalakulás hatalmas jelentőségét. Mindezt nyomatékosítja az, hogy a kép a folyóirat első tanácsköztársasági számának címlapján látott napvilágot. Szintén bibliai párhuzammal érzékelteti a változások horderejét a Mátyás Diák április 13-ai számának borítóján közreadott, A pöröly lecsapott című karikatúra. (1. kép). Ezen is sajátosan kapcsolódnak össze a vallási és a munkásmozgalmi ikonográfia elemei: a munkáskéz pöröllyel zúzza szét a gazdagságot jelképező aranyborjút, imádói menekülnek, mindezt pedig a kapcsolódó aláírás így foglalja össze: „Vége az aranyborjú imádásának”. A karikatúra propagandisztikus hatását erősíthette, hogy az újság ugyané száma 2. oldalán egy rövid szöveg szintén a Biblia, ráadásul ezúttal is a zsidók Egyiptomból történt kivonulását követő vándorlásával foglalkozó részének egy mozzanatát kapcsolta össze az aktuális forradalmi helyzettel: új Vörös-tenger. / Az új Vörös-tenger, a forradalom, 5 Lásd a Népszava-naptárak 1902—1919. évekre kiadott köteteit! 6 Georg Pilty: Rußland wird rot. Satirische Plakate 1918—1922. Berlin 1977. 604
