Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 1. Középkor és kora újkor - Haraszti Szabó Péter: Primus inter pares? A prágai egyetem helye a magyar diákok régióin belüli peregrinációjában
Haraszti Szabó Péter: Primus inter pares? A prágai egyetem helye a magyar diákok régión belüli peregrinációjában mit.15 A Prágában működő egyetemre a végső csapást a cseh reformpárt 1409. évi győzelme, s az ezt követő ún. „Kutna Horai dekrétumok” kiadása mérte. Ebben IV. Vencel az immár több mint fél évszázada érvényben lévő szokástól eltérően az egyetemi ügyekben három szavazatot adott a cseh akadémiai nemzetnek, míg a többi három, a szász, a bajor és a lengyel összesen kaptak egyet.16 A külföldi diákok elvándorlásának azonban nemcsak az újonnan, éppen a Prágából elvándoroltak által alapított lipcsei egyetem17 lett a haszonélvezője, hanem a bécsi is, amely ezáltal vált a magyar diákok első számú oktatási célpontjává. Mint azt láttuk tehát, a prágai és a bécsi egyetemek nagymértékben kötődtek egymáshoz, egymás versenytársai voltak a régióban, így az egyikre ható tényezők kihatással voltak a másikra is. Az 1410-es évek legelejéig hasonló arányokat mutatott fel mindkét intézmény. Bécs csupán ezután kezdett hatalmas emelkedésbe, mind a beiratkozások, mind a promóciók és a graduálások terén. Mivel ezután komoly különbségek figyelhetőek meg a vizsgázók száma tekintetében a két egyetem között, ezért az 1408-ig tartó időszak behatóbb vizsgálata tűnik indokoltnak, mert az 1385—1408 közötti arányok a 15. század második évtizedében már nem feltédenül lennének helytállóak. Az így leszűkített időszakban ennek megfelelően 596 bécsi magyar diákot találunk, akik közül 76-ot javasoltak valamely fokozat megszerzésére. Ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy Bécsben az artes kar magyar hallgatóinak mintegy 12%-a jutott el legalább egy vizsgáig 1385—1408 között. Annak érdekében, hogy meghatározhassuk a Prágába beiratkozott magyarországi diákok feltehető teljes létszámát, ez az arány lesz az alap. Ezek után felvetődik a kérdés, hogy vajon milyen következtetéseket lehet levonni a prágai egyetem magyarországi hallgatóinak számára abból, hogy Bécsben a promóciók és graduálások az összlétszám nagyjából 12%-át tették ki, másképpen fogalmazva, hogy van-e összefüggés a vizsgázók száma és az összlétszám között? A magyar diákság létszáma Bécsben és Prágában Utóbbi kérdésre a 2. és 3. diagram egyértelműen igen választ ad. Mint az látható, az 1380-as évek első felében beiratkozott diákok arányai megfelelnek 15 Kérdés, hogy ebben Zsigmond politikája és diplomáciája mennyiben játszhatott közre és miért. A bécsi egyetem irataiban mindenesetre olvasható egy érdekes bejegyzés arról 1409. március 12-én, amely szerint vizsgálatot rendeltek el annak a híresztelésnek az ügyében, miszerint Zsigmond visszahívná országa lakosait a városból. AFA I. 310. 16 Haraszti S^abó P.: Magyarországi diákok i. m. 19-20. 17 Enno Bün% Die Leipziger Universitätsgründung - Eine Folge des Kuttenberger Dekrets. Acta Universitatis Carolinae — Historia Universitatis Carolinae Pragensis 49. (2009) 55-56. 58
