Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Történelem segédtudományai - Fazekas István: Egy 16. század közepi kancelláriai formuláriumos könyv tanúságai
Fazekas István: Egy 16. század közepi kancelláriai formuláriumos könyv tanúságai A más jellegű bejegyzések közül vitán felül a legérdekesebb Zercheky már említett önéletírása és tolijegyzetei, amelynek legnagyobb és legérdekesebb részét már közzétette Kovahich Márton György, ahogy az I. Ferdinánd haláláról szóló rövid feljegyzést is.64 A kancellária története szempontjából fontos és egyedülállónak nevezhető Liszthy János kancelláriai titkár által 1561. augusztus 13-án az írnokok számára kiadott rendszabása.65 Innen tudható, hogy az állami fizetést nem húzó jegyzők lényegében darabbérben dolgoztak, egy-egy iratért az irat fajtája szerint kaptak pénzt. Az egyszerűbb fogalmazványok 12—33 dénárt, a nagyobb adománylevelek és nemeslevelek 50 dénárt vagy 1 Ft-ot hoztak a konyhára. Az is kiderül a rendszabásból, hogy az egyszerűbb mandátumok fogalmazványait a jegyzők készítették, akik azután, nyilván a titkár ellenőrzését követően, maguk tisztázták le azokat. A közügyben készülő darabokat ingyen kellett elkészíteniük. Ha ezt vonakodtak megtenni, 25 dénár büntetést kellett fizetniük. Ha valaki hibát követett el a tisztázatban, csak a darabbér felét kapta meg, de ehhez is újra kellett írnia a tisztázatot. Ha valakinek a kancellár ellenőrzése során találtak a munkájában a hibát, köteles volt azt kijavítani, ha nem tette meg, járandósága másik írnoké lett. A fizetés havonta történt, mindenki a maga vezetett regisztrum után kapta meg járandóságát. Az intézkedés foganatosításáról sajnos nincs információnk. Végezetül van még ezen kívül két érdekes Mátyás király megválasztásához kapcsolódó bejegyzés a formuláriumban, amelyeket Kovachich Scriptores rerum "Hungaricarum minores első kötetében szintén már megjelentetett.66 Összességében megállapíthatjuk, hogy az esztergomi Batthyány-gyűjte- ményben található formuláskönyvet a Magyar Kancellárián állították össze valamikor 1554 és 1565 között. Létrejöttében több személy, kancelláriai jegyző működött közre, akik közül egyedül Zercheky Benedek azonosítható egyelőre név szerint. A később bemásolt darabok azt mutatják, hogy a munkát még a 17. század elején is használták a hivatalban. A Magyar Kancellárián ezekben az évtizedekben, Oláh Miklós kancellársága idején (1543—1568) több formuláriu- mot is használtak egyidejűleg. Az elemzett formuláriummal közel egy időben keletkezett a Liszthy Sebestyén által összeállított kézirat. Néhány évtizeddel később jött létre az egykori tulajdonosairól elnevezett Illésházy-formulárium, amely többnyire Miksa uralkodása idején (1564—1576) keletkezett okleveleket tartalmaz, illetve tyás király külügyi levelei. II. 1480-1490. Bp. 1895. 104—110.), föl. 967r—968v (aranysarkantyús lovag), föl. 968v-972r (birodalmi gyűlést összehívó levél, 1565. nov. 12.) 64 Formularius liber föl. 944rv (Zercheky önéletírása és néhány nehezen olvasható feljegyzése), föl. 948r (feljegyzés I. Ferdinánd haláláról, Formulae solennes i. m. LXXXII.). 65 Formularius liber föl. 919v—920r. 66 Scriptores rerum Hungaricarum minores i. m. I. 8-9. 564
