Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Történelem segédtudományai - Fazekas István: Egy 16. század közepi kancelláriai formuláriumos könyv tanúságai
Fazekas István: Egy 16. század közepi kancelláriai formuláriumos könyv tanúságai (1549).27 Mind az előző, mind a későbbi évtizedekben, sőt mondhatni évszázadokban kevesen lettek udvari káplánná kinevezve a magyar egyháziak közül. Egyedül I. Ferdinánd uralkodásának utolsó két évtizede kivétel ez alól, amikor többen is részesültek ebben a kegyben a magyar és horvát egyháziak köréből.28 Ez is azt jelzi, hogy I. Ferdinánd uralkodásának utolsó két évtizedében a magyar jelenlét az uralkodói udvarban sokrétűbbé vált, és ez az egyháziakat is elérte. Az uralkodói kegymegnyilvánulások közé sorolhatók a nemességadományozások, nemességmegerősítések, címerbővítések, illetve a bárói rangra emelés. Ezekből bőven található a kötetben. Nyilván nem véletlen, hogy ilyen nagy számban másolták be a rangemelő és nemesítő oklevelek különböző típusait. A tény jelzi a társadalmi mobilitást, és utal egy megnövekedett igényre is, mégpedig az eddig írásba nem foglalt kiváltságos helyzet ilyenfajta megerősítésére. Ez magyarázhatja azt, hogy nem csupán I. Ferdinánd adományai kerültek be a minták közé, hanem olyan darabok is, amelyek a hazai késő középkori gyakorlatot örökítik tovább. János király által kiadott nemeslevelekből is olvasható több példány. A bárói rangra emelő, lényegi részeket tartalmazó három oklevél közül az egyik megállapíthatóan Gersei Pethő Jánosnak és testvéreinek, Gáspárnak és Boldizsárnak szól (1548. április 7. Prága).29 A közel negyven különböző nemeslevél, címereslevél, nemességmegerősítés között találhatók csak formu- lásrészeket tartalmazó darabok és teljes, vagy szinte teljes szöveget tartalmazó másolatok. Közöttük több olyan nemeslevél, amelyet aló. század közepi kancellárián, illetve Oláh Miklós kancellár környezetében fontos szerepet játszó személy nyert el. így került be Liszthy János királyi titkár (1554. február 1. Bécs), Draskovich György jászói prépost (1554), Skalich Pál udvari káplán, Rauch Farkas, Oláh Miklós kamarása (1553), Olgyai György kisebb kancellária pecsétőre armálisa, illetve magának Oláh Miklósnak 1548. augusztus 23-án kelt 27 Formularius liber föl. 8Ív—82r. A kinevezés másolata a Liszthy-féle formuláriumba is bekerült Formulae solennes i. m. XLIII. Nr. 39. (szöveg közlésével). A kinevezés dátuma is Liszthytől tudható, mert a kancelláriai formuláskönyvbe ez nem került be. Majczen nem szerepel az udvari káplánokat feldolgozó monográfiában, lásd Cölestin Wolfsgruber: Die k.u.k. Hofburgkapelle und die k.k. geistliche Hofkapelle. Wien 1905. 28 Köves András későbbi veszprémi püspök (Andreas Wesprunner) 1544—1553, Bornemissza Ferenc későbbi bécsújhelyi püspök (1544—1545), Orbatius Mátyás (1547—1549), Skalich Pál (1556—1557), Szegedy Albert (1557), Kamanczy Gergely későbbi csornai prépost (1557, 1559), Paulini Péter főkáplán, Csanádi püspök (1559), Dudith András főkáplán, pécsi püspök (1564.). Wolfsgruber. C: Die k.u.k. Hofburs- kapelle i. m. 610-611,619. 29 Liber formularis föl. 58v-59r. (Gersei Pethő oklevél) és föl. 59v-60r, föl. 903rv. (Zay Ferenc bárói oklevele, 1560. júl. 1. Bécs). 557
