Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Történelem segédtudományai - Draskóczy István: A Mátyás-kor erdélyi sókamaraispánjai a kincstári reform után
Draskóczy István: A Mátyás-kor erdélyi sókamaraispánjai a kincstári reform után Az is látható, hogy a sókamarák irányítása pályájuk egyik lépcsőfokát képezte, ahol nem időztek sokáig. Feltűnő ugyanis, hogy milyen gyakran cserélték az erdélyi sókamaraispánokat. A jelenségre magyarázatul szolgálhat az, hogy a király, a kincstartó feltehetően nem volt megelégedve a sókamarák pénzügyi eredményével. Másrészt azonban arra is gondolhatunk, hogy a tisztséggel, a vele járó jövedelemmel az uralkodó egyéb szolgálatokat fizetett meg. A szervezet vezetőinek váltakozása valószínűleg kedvezőtlenül befolyásolta a sókamarai szervezet működését. Nem feledkezhetünk meg azonban arról, hogy 1467 és 1490 között mindössze három személy vezette a pénzügyeket. Handó György rövid működését leszámítva (1476—1478), mind Ernuszt János (1467—1476), mind pedig Nagylucsei Orbán (1478—1490) hosz- szabb ideig irányította a kincstárat. Ez a körülmény biztosította az egységes vezetést. A rendszer hatékony működése azonban nemcsak a kincstartókon múlott, hanem függött az egyes kamarákat irányító tisztségviselők szakértelmétől is. A sókamaraispánok túlnyomó többsége a tanult emberek közé tartozott, bizonyosan rendelkezett azzal a litteratus (deák) műveltséggel, amire elsősorban hazai iskolákban lehetett szert tenni.37 A pénzügyigazgatási feladatokhoz nem kellett egyetemi tanulmány. Ezzel szemben fontos volt, hogy a tisztség betöltője kiismerje magát a számokban, jártas legyen a hazai jogban.38 Két sókamaraispán esetében azonban igazolhatóak az egyetemi tanulmányok. Mindketten (Kálmáncsehi Domokos és Nagylucsei Orbán) egyházi személyek voltak.39 Hozzátehető, hogy a további négy egyházi ember egyetemjárása még bizonyításra vár.40 37 Kubinyi A.: A kincstári személyzet i. m. 147. jegyz. Bajoni Lőrinc, Kovács István (mivel a kincstári szervezetben több poszton dolgozott.), Nagyvátyi Albert, Hangácsi Mihály (aki könyveiről végrendelkezett), Pécsi István, Félegyházi János, Gygei Benedek. Csak Zbugyai és Tárcái esetében nem tudtuk igazolni a valószínűsíthető deáki műveltséget. 38 Kubinyi A.: A kincstári személyzet i. m. 32—34. 39 Uray Piroska: Kálmáncsehi Domokos. In: Magyar Művelődéstörténeti Lexikon. I— XIII. Főszerk. Kőszeghy Péter. Szerk. Tamás Zsuzsanna. Bp. 2003-2012. V. 44-46.; Miké Árpád: Nagylucsei Orbán. In: Magyar művelődéstörténeti lexikon i. m. VIII. 96- 98. 40 Zelendi Buda Miklós, György váradi prépost, Szegedi Lukács és Nagyvátyi Albert. 549
