Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 1. Középkor és kora újkor - Haraszti Szabó Péter: Primus inter pares? A prágai egyetem helye a magyar diákok régióin belüli peregrinációjában
Haraszti Szabó Péter: Primus inter pares? A prágai egyetem helye a magyar diákok régión belüli peregrinációjában Forrásadottságok és lehetőségek A prágai, bécsi és a krakkói egyetemek forrásadottságai nagyban eltérnek egymástól, így a vizsgálatok megkezdése előtt fontos leszögezni, hogy az összehasonlítás alapját képező források mit tesznek lehetővé számunkra. Mivel Prágából csak a szabad művészeti kar dékáni könyve (vagyis a fokozatszerzéseket és a vizsgákat is tartalmazó könyv) maradt fent 1365-től kezdve, amin felül csupán a jogi egyetem hasonlóan töredékes iratai tanulmányozhatóak 1372-től, ezért Prága tekintetében erre a két karra tehetünk megfigyeléseket. Bécsből ezzel szemben fennmaradt nem csak a natio Hungarica anyakönyve, de a főmatrikula, továbbá mind a négy fakultás iratainak jelentős része, a jogászok anyakönyve például 1402-vel veszi kezdetét, míg a szabad művészeti kar anyagai, noha 1377-től vannak folyamatos adatsoraink, az Acta Facultatis Artium köteteiben, elsősorban szintén a vizsgákra vonatkozó forrásanyag csak 1385-től került lejegyzésre.3 Krakkóban, bár az egyetemet már 1364-ben megalapították, az oktatás valójában csak az 1399/1400-as újjáalapítás után kezdődött, s a források is ettől a tanévtől folyamatosak. Mindazonáltal sajnos csak a szabad művészeti fakultás iratai maradtak fenn, s így csak ezek mérvadóak jelen kutatás szempontjából, noha a 15. század közepétől már több egyéb forrás is segíti a Krakkóba irányuló magyar peregrináció jobb megértését.4 A régió egyetemeinek komparatív vizsgálata tehát a szabad művészeti és a jogi oktatásra összpontosulhat. Előbbi esetében az időhatárok 1385-1420, utóbbinál pedig 1402—1420 közé esnek. Bécsben a főmatrikula és a magyar nemzet anyakönyve teljes hallgatói névsorokat tartalmaz, amellyel könnyű összevetni a vizsgára bocsátott és fokozatot szerzett hallgatók listáját a vizsgált időkeretek között.5 Nyilvánvalóan különbséget lehetne tenni a vizsgáig csupán eljutó, illetve az azt sikerrel is teljesítő hallgatók között, ám ez jelen vizsgálat szempontjából nem lenne célszerű. A prágai Uber Decanorum és a bécsi Acta Facultatis Artium felépítése és tartalma között meglepő a hasonlóság (bár a bécsi dokumentumban több jogi eset és kérvény olvasható), ráadásul nem érdemes egy még kisebb csoportra leszűkíteni a vizsgálatokat, hiszen így körülményesebb módon lehetne a feite3 Az egyetem középkori forrásadottságaira lásd Vaui Uiblein: Zur Quellenlage der Wiener Universität. In: Die Universität Wien im Mittelalter. Beiträge und Forschungen von Paul Uiblein. Kurt Mühlberger, Karl Kadletz. Wien 1999. 539—545. 4 Kelénji borbála-. Magyarországi diákok Krakkóban a középkorban. In: Haraszti S%abó Péter — Kelénji Borbála — Sejigi László: Magyarországi diákok a Prágai és a Krakkói Egyetemeken. I. Bp. 2016. 43-44. 5 A Bécsben vizsgára bocsátott magyarországi diákokra a legújabb kimutatást, a jelenleg is vizsgált időkereten túl lásd Kelénji Borbála: A Bécsi egyetem magyarországi diákjai a középkorban. Per Aspera Ad Astra 4. (2017) 134—149. 54
