Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Történelem segédtudományai - Bernád Rita: A lovagkirály egyházi pecséteken - Szent László ábrázolása a romániai katolikus plébániák pecsétjein
Bernád Rita: A lovagkirály egyházi pecséteken — Szent László ábrázolása a romániai katolikus plébániák pecsétjein bélyegző 1923-ig volt használatban. A pecsétképre a szentéletű hitvalló királyt egészalakosan tüntették fel, hosszú palástban, fején koronával, feje körül dicsfénnyel, amint leengedett jobb karját kardjára támasztja, behajlított bal karját pedig a mellén tartja. A bélyegző alulról induló körirata: „A VARJASI R[ÓMAI] KATH[OLIKUS] EGYHÁZ PECSÉTJE 1793”. (20. fotó) Összegzés Szent László művészeti ábrázolásának változatossága, ahogy azt földrajzilag is kiterjedt patrocíniuma bizonyítja, meglehetősen gazdag tárgyi emlékekkel követhető történelmi koronként és stílusirányzatokon belül egyaránt. A fent ismertetett pecsét- és bélyegzőlenyomatok az egyik iparművészeti, kevesebb szakmai figyelemben részesülő tudományágnak, az ötvösművészetnek a lovagkirályról fennmaradt képi emlékeit szemléltetik. Az eredeti pecsétnyomók sajnos nem őrződtek meg az egyházközségeknél, és állami gyűjteményekbe sem kerültek a későbbiekben, így létezésükről csak a lenyomatok tanúskodnak. A plébániák levéltáraiban pedig, a pecséttan kutatásának kárára, nem maradtak fenn megrendelő levelek fogalmazványai az egyházközségek vezetői részéről, amelyekből írásosan is bizonyítható lehetne egy-egy pecsétnyomó készítésének módja és feltételei. A mai Románia határain belül összesen tizenöt Szent László tiszteletére szentelt templom és egy kápolna létezik, amelyekben jelenleg is római katolikus közösségek hallgathatják a szentmisét. Ezek közül tíz plébániahivatal esetében foglalkozhattunk olyan pecsétekkel és bélyegzőkkel, ahol a szentéletű magyar király megjelenik a pecsétképen. A többi öt egyházközségnél nem fordult elő, hogy képi ábrázolásokkal gazdagított bélyegzővel hitelesítették volna kibocsátott okmányaikat. A gyulafehérvári egyházmegyében hét Szent László-templom mellett működő hat plébániahivatal közül mindössze csak három egyházközség esetében számolhattunk a védőszent pecséten történő megjelenítésével: Nyújtód, Szépvíz és Yerespatak esetében. Nyújtódnál egy, Szépvíznél három és Verespataknál is szintén három olyan pecséttel és bélyegzővel találkozunk, amelyeken feltűnik a templom védőszentje. Érdekes eredményt hozott a bélyegzőkön szereplő ábrázolások és a templomok főoltárainak összehasonlítása is. A tanulmányban bemutatott templomok főoltára a lovagkirályt olajfestményen örökíti meg, Szépvíz kivételével, ahol szobor-kompozícióval számolhatunk. A nyújtódi templom oltárképén egészalakban, szemből ábrázolt király és az 1884-ben készített bélyegzőn azonosítható, szintén egészalakos, de profil áb- rázolású Szent László - a palástot és a koronát leszámítva - egymástól teljesen eltérőek. Verespatak esetében feltételezhetjük, hogy az 1890 után készíttetett bélyegző mintájául a vésnök a védőszent oltárábrázolási módjából indult ki (ruházat, attribútumok), a korábbi, 1826-os évi pecsétnyomó vésnöke viszont 522
