Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)

Történelem segédtudományai - Bernád Rita: A lovagkirály egyházi pecséteken - Szent László ábrázolása a romániai katolikus plébániák pecsétjein

Bernád Rita: A lovagkirály egyházi pecséteken — Szent László ábrázolása a romániai katolikus plébániák pecsétjein A többi Árpád-házi szent kultuszát vizsgálva megtudtuk, hogy Szent Er­zsébet titulussal mindössze egy templomot építettek, éspedig Opáván,124 125 126 amely 1930-tól a Nagybecskereki Püspökség része lett. Szent Imre vagy Szent Margit patrocíniummal rendelkező templomról, az egyházmegyei sematizmusokat vizsgálva, nincs tudomásunk. Gátalja A gátaljai római katolikus egyházközség a krassói főesperességben talál­ható, temploma 1862—1865 között épült Szent László tiszteletére. Nagyobb helyreállítást 1895-ben végeztek rajta. Helyi lelkészséggé 1870-ben, önálló plé­bániává 1902-ben szervezték.127 A templom védőszentje összesen két gátaljai pecsétnyomón jelenik meg. A legelső, legrégebbi pecsétnyomóját viaszba és tusba nyomva is használták egyaránt. Ezeken a védőszentről egészalakos ábrázolása tanúskodik. A lovag­szent a szokásos hosszú palástban, fején zárt koronával, feje körül dicsfénnyel jelenik meg, behajlított jobbjában csatbárdot tart, leengedett bal kezével pedig a bal lábánál álló pajzsot támasztja. A 32x36 mm-es méretű, ovális alakú pe­csétnyomó körirata: „A GÁTTÁ]AI RÓM[AI] KATH[OLIKUS] EGYHÁZ PECSÉTJE 1870”.128 A plébánia pecsétnyomóját 1906-tól váltotta fel egy egyszerű, Szent László megjelenítése nélküli, magyar nyelvű feliratos bélyegző, majd 1910-től két újabb pecsétnyomó került hivatali használatba. Az 1910-ben készült két hitelesítő eszköz pecsétkép, méret és felirat szempontjából teljesen azonos, alaposabb vizsgálattal csupán apró technikai különbségek észlelhetők rajta. Az egyiket gumibélyegzőként tusban való használatra, míg a másikat pecsétnyo­móként viasz segítségével történő láttamozásra készíttették. A pecsétképet középen két mezőre osztja a hasítás, melynek jobb mezejében azonosíthatjuk a szent királyt, egészalakban, lovagi öltözékben, rövid palásttal, fején háromágú nyitott korona, feje körül dicsfény. Leengedett jobb kezében hegyével a földre irányuló szablyát tart, felemelt bal kezében pedig országzászlót. A hasított pecsétkép bal mezejében egy családi címer észlelhető, a csücskös talpú címer­pajzs kék mezejében két keresztbe tett, hegyével felfelé néző ezüst nyílvessző 124 Uo. 210. 125 Uo. 242. 126 Uo. 211. 127 Schematismus cleri Dioecesis Csanádiensis pro anno jubilari MDCCCC. (a továb­biakban: Schematismus 1900.) Temesvár 1900. 256.; Schematismus cleri Dioecesis Csanádiensis pro anno Domini MCMVII. Temesvár 1907. (a továbbiakban: Schema­tismus 1907.) 130.; Schematismus 1913. 233. 128 A gátaljai pecsétet közölte Fran^ Antonius von Klimmstein: Imago expressa sigillorum (Dioceseos Temesvariensis). Timisoara 2007. 118. 520

Next

/
Thumbnails
Contents