Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Történelem segédtudományai - Bernád Rita: A lovagkirály egyházi pecséteken - Szent László ábrázolása a romániai katolikus plébániák pecsétjein
Bernád Rita: A lovagkirály egyházi pecséteken - Szent László ábrázolása a romániai katolikus plébániák pecsétjein Nyújtód Nyújtód település 1332-ben plébániatemplommal rendelkezett, a pápai tizedjegyzék, ahol először tűnik fel írásosan a neve, Nachtond néven tünteti fel Tamás papjával.44 A falut az 1567-es adójegyzékben is említik 25 portával Nijwythod néven.45 Korábbi évszázadokból fennmaradt írásos említéséről nincs tudomásunk. Nyújtód ma is álló temploma a 15. században épült gótikus stílusban, helyettesítve a korábbi román kori szentélyt. Ekkor szerzetesek tevékenykedéséről tájékoztat a szakirodalom, amit János Zsigmond számolt fel.46 Az omladozó templom javíttatását Dónáth, nyújtódi birtokos vállalta volna, azzal a feltétellel, hogy a közösség református prédikátort fogad be. Végül a katolikus Apor Lázár47 költségéből újították fel a templomot a 17. század első felében, Apor Borbála48 pedig földbirtokot adományozott az egyháznak a 17. század végén.49 A reformáció időszakában a Hitterjesztési Kongregációhoz Rómába küldött jelentésekben is említik Nyújtód egyházközségét. 1657-ben Damokos Kázmér, az erdélyi ferences őrség őre jelenti, hogy a háromszéki főesperesség- ben lévő Nyújtódnak ekkor van felszentelt papja és körülbelül 50 családból, azaz mintegy 300 lélekből tevődik össze az egyházközség.50 Egy szűk évtizeddel később, 1665-ben Giulio Spinola bécsi nuncius jelenti Rómának, hogy a Kézdi székben található Nyújtód (Niutod) plébánia felső részében létezik egy kegyhely, egy kápolna {sacellum), ahová Szűzanya ünnepén nagy hívőtömeg szokott összegyűlni.51 Ez a búcsújáróhely a mára elpusztult Mária-kápolna lehetett, amelyet az 1639—1648 között Nyújtód környékén működő ferencesek használhattak.52 44 Rationes collectorum i. m. 105. 45 Székely oklevéltár. II. 222. 46 Lésiyán F.: Megszentelt kövek i. m. I. 82. 47 Apor Lázár (1595-1643): kézdiszéki alkirálybíró, az altorjai nemes, báró és gróf Apor család, Erdély történetében jelentős szerepet játszó, magyar történelmi család egyik leszármazottja. 48 Apor Borbála: altorjai Apor Lázár és bibarcfalvi Nagy Fruzsina lánya. 49 Schematismus 1882. 102. 50 Relationes missionariorium i. m. I. 301. 51 Uo. 363. 52 György József: A ferencrendiek élete és működése Erdélyben. Kolozsvár 1930. 131.; Darvas-Ko^ma József: A pálos rend története Erdélyben, Partiumban, Bánságban és Kárpátalján. Csíkszereda 2016. 256—257. 507
