Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Történelem segédtudományai - Bernád Rita: A lovagkirály egyházi pecséteken - Szent László ábrázolása a romániai katolikus plébániák pecsétjein
Bemád Rita: A lovagkirály egyházi pecséteken — Szent László ábrázolása a romániai katolikus plébániák pecsétjein Felvinc Felvinc 1219-ben Wynchy elnevezés alatt jelenik meg a forrásokban, 1221- ben pedig Oronos Winch név alatt.33 Egy 1291-ben kelt oklevélben Felvinch formában tűnik fel.34 A települést 1219-ben II. Endre király az esztergomi káptalannak adományozta. Feltételezhetően ekkor már templommal is rendelkezett. A reformáció idején a katolikus lakosság a református felekezethez csatlakozott, temploma is református lett. A gótikus templom helyett a 19. század közepén építettek új, nagyobb templomot, megőrizve a régiből a szentélyfalakat, melyek mészrétege alól később freskók kerültek elő. Az új templomot röviddel a felépítése után, 1848 novemberében a szabadságharc alatt felgyújtották.35 A lakosság nagy része az 1849. augusztusi vérontásban vesztette életét, a plébániák levéltárai is megsemmisültek a város épületeinek égésekor.36 A katolikus egyházközség újjáalapítása az új katolikus templom építéséhez köthető, amelyet 1748—1752 között emeltek Kastal János általános hely- nök kérésére a birodalom költségén, Gaurmann Frigyes nagyszebeni postaprefektus, Dietrich Vilmos császári udvari tanácsos, Orthner Gáspár dévai postamester özvegye és Barcsai László anyagi hozzájárulásával. A szabadságharc alatt megrongálódott templom és plébánia 1857-re került használható állapotba. Addig a plébános Marosújváron lakott és innen látta el a felvinci közösséget.37 A felvinci plébánia 1984-től oldallagosan ellátott egyházközség, paszto- rálását Marosújvárról oldják meg mindmáig. 2010-ben a plébánia lélekszáma alig haladta meg a 70 személyt.38 Felvinc pecsétnyomóin és bélyegzőin, sajnálatos módon nem jelenítették meg a templom védőszentjét. 1863-ban, a plébánia által használt első hivatali pecsétnyomón egy kehely jelenik meg. A 32 mm átmérőjű, kör alakú pecsétnyomó köriratának szövege: ,,SIG[ILLUM] ECCjLESIAE] RJOMANO] C[ATHOLICAE] FELVINTZ ad SfANCTUM] RjEGUM] LADISLjAUM]”. Az újabb, 1890-es évektől használatos, 35x30 mm átmérőjű, ovális alakú bélyegzőn is kelyhet ábrázoltak, „A FELVINCZI R[ÓMAI] KATH[OLIKUS] MEGYE PECSÉTJE.” körirattal. (1. fotó) Ezt a bélyegzőt 1927-ben cserélték le egy 36 mm átmérőjű, kör alakú bélyegzőre, amelyre ezúttal egy stilizált latin kereszt került. A bélyegző körirata: „SIGILLUM PAROCHIAE ROM[ANO] CATH[OLICAE] VINTUL DE SUS”. 33 Féstyán F.: Megszentelt kövek i. m. I. 412. 34 S^abó K.: Székely oklevéltár. I. 1211—1519. 26. 35 Léstyán F.: Megszentelt kövek i. m. I. 412. 36 Székelyföld története. III. 1867-1990. Szerk. Bárdi Nándor - Pál Judit. Székelyudvarhely 2016. 267. 37 Schematismus 1882.167-168. 38 Sematizmus 2010. 249. 505
