Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 2. 19-20. század - Zsidi Vilmos: A Keleti Múzeum
Zsidi Vilmos: Keleti Múzeum séges cikkeket. A Kereskedelmi Minisztérium évi 500 és 1000 Korona közötti összeget biztosított az intézmény költségvetésén belül a Keleti Múzeum gyarapítására. Más csatorna is rendelkezésre állt a beszerzésekre, így például az akkor osztrák-magyar fennhatóság alatt álló Bosznia-Hercegovinából, az azt igazgató Közös Pénzügyminisztérium segítségével érkeztek az áruminták. 3 Az évek során több ezresre duzzadt gyűjtemény helyzetében akkor állt be minőségi fordulat, amikor 1910-ben a Keleti Kereskedelmi Akadémia (KKA) az Alkotmány utcai épületből az Eszterházy (ma Puskin) utcai nagyobb épületbe költözött. (A Műszaki Egyetem a budai campusra költözött át, az üresen maradt épületeket pedig a Tudományegyetem /ma ELTE/, illetve a KKA kapta meg.) Az Eszterházy utca 1 /b alatti épület második szintjén három termet kapott a Keleti Múzeum, a negyedik terem előadóterem volt, ahol vetítőgép (!) is rendelkezésre állt. Meg kell még említeni a múzeumi anyagot kiegészítő fonetikai gyűjteményt, amelyet Balassa József nyelvész kezelt. 1909-től alkalmazták Győrffy Istvánt, a későbbi néprajzkutató akadémikust a muzeális gyűjtemény rendezésére és katalogizálására. Győrffy tervezte meg a múzeumi tárlókat is, amelyeket a szobákon kívül a folyósón helyeztek el. A tárlókban — mai gyakorlattól eltérően — zsúfoltan voltak elhelyezve a tárgyak. A Keleti Múzeum hivatalos megnyitására éppen 105 évvel ezelőtt, 1913. november 15-én került sor. Az esemény jelentőségét misem bizonyítja jobban, mint az, hogy két tárcavezető jelent meg ezen az alkalmon. Dr. Jankovich Béla vallás- és közoktatásügyi, valamint báró Harkányi János kereskedelemügyi miniszter. A múzeum ekkor a következő jelentős gyűjteményekkel rendelkezett: 1. keleti hímzések és szőttesek, 2. kerámia gyűjtemény, 3. fémipari termékek, 4. balkáni népviseletek.4 A Nagy Háború idején jelentős mértékben segítette elő a gyűjtemény gyarapítását az a körülmény, hogy az elfoglalt balkáni területeken szisztematikus gyűjtés indult meg. Sőt a hadifoglyokat felhasználták a múzeumi anyag kiegészítésére. 1916-ban az egeri (Csehország) és az Esztergom melletti hadifogolytáborban főként tatár foglyoktól szereztek be tárgyakat, még3 A boszniai gyűjtemény tárgyában. 1901. aug. 18. Kúnos Ignác Igazgató levele a közös pénzügyminiszterhez [Kállay Benjáminhoz], valamint Fáik Miksa felügyelő bizottsági taghoz. Fogalmazvány, BCEL 2/d 1. 198/1900/1. További iratok a témához: Keleti Kereskedelmi Tanfolyam tanácsülési jegyzőkönyvek 1892 — 1899. BCEL 1/a Keleti Kereskedelmi Tanfolyam Igazgatósági iratok 1892 — 1899. BCEL 1/b Keleti Kereskedelmi Akadémia tanácsülési jegyzőkönyvek 1899 — 1918. BCEL 2/a Keleti Kereskedelmi Akadémia Igazgatói hivatal iratai 1900 — 1920. BCEL 2/b 4 Győrffy I.: Keleti múzeum i. m. 3—19.; Dr. Supka Gefa: A m. kir. keleti kereskedelmi akadémia múzeuma. In: Keleti Szemle/Revue Orientale, XIII. 1912/13. 209—213. PDF változat: https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/MTA_KeletiSzemle_1912-1913/ 2018.03.19. 490
