Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 2. 19-20. század - V. Molnár László: Keresztúri Ferenc, a Moszkvai Egyetem orvosprofesszora és dékánja.
V. Molnár László: Keresztúri Ferenc, a Moszkvai Egyetem orvosprofesszora és dékánja 1810 végén újabb szélütés érte Keresztúri professzort. 1811. február 16- án halt meg és a moszkvai Vegyenszki-temetőben helyezték örök nyugalomra. Az egyetem márvány síremléket állíttatott neki, majd 1811. április 11-én W. M. Richter, az Orvostudományi és Fizikai Társaság elnöke méltatta emlékét „Orado in memoriam Francisci Keresturi" címmel.47 Keresztúri orvosprofesszori tevékenységéről Magyarországon is tudhattak szűk körben, hiszen pályafutásáról 1807-ben a „Hazai Tudósítások" című folyóirat is beszámolt.48 A magyar tudományos élet egyes személyiségei ismerhették Keresztúri moszkvai karrierjét, amit a cári szolgálatba lépett Balu- gyánszky Mihály (a nagyváradi jogakadémia tanára, később I. Miklós jogi nevelője, a Pétervári Egyetem első rektora, a 15 kötetes orosz „Törvénytár” összeállítója, 1826-tól igazságügyi államtitkár) Brassói Miller Jakab Ferdinánd- hoz, a Nemzeti Múzeum igazgatójához küldött levele is bizonyít. A levélíró közlése szerint: „Azok között, akiket a haza szégyen nélkül mondhat a magáénak, van néhány tudós is. Ezek között első helyen kell említeni Keresztúrit, aki Moszkvában orvosprofesszor, a Szent Anna-rend lovagja, kollégiumi tanácsosi, vagyis ezredesi rangban van. A sárospataki kollégiumból vette eredetét."49 Keresztúri negyvenéves tevékenysége a Moszkvai Egyetemen a magyarorosz kulturális kapcsolatok egyik fontos fejezetét képezi, amelynek pozitív megítélése az elmúlt több mint kétszáz évben sohasem függött a politikai kurzusok változásaitól. A magyar és az orosz orvostörténészek (Magyary-Kossa Gyula, Schultheisz Emil, Tardy Lajos, Király József, J. A. Csisztovics, V. A. Kovrigina, D. M. Rosszijszkij, P. B. Zabludovszkij és mások) egyaránt nagyra értékelték Keresztúri szakmai felkészültségét, a neurofiziológia és a mikroszkóphasználat terén elért kimagasló eredményeit, tudományos publikációit, iskolateremtő személyiségét. Kortársai elismerését jelzi, hogy több tudóstársaság tagjává választották, előadói és szónoki képességeiről pedig dicsérően nyilatkoztak. Életműve tehát méltó az utókor figyelmére és megérdemelné, hogy a két ország orvostörténészei gyakrabban emlékezzenek meg róla összefoglaló szintéziseikben. 47 uo. 77., 79. 48 Hazai Tudósítások, 1807. IV. sz. 30-31. 49 Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára, 781. Quart. Lat., t. VI., 125. 456
