Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)

Oktatástörténet - 2. 19-20. század - Sasfi Csaba: Érdemelv és mobilitás - ígérvények és esélyek. Az iskolázás egy történeti modellje

-сг^Х^д-Sasfi Csaba

Erdemelv és mobilitás - ígérvények és esélyek Az iskolázás egy történeti modellje1

írásomban a történettudományban modemként meghatározott értelmiség magyarországi kialakulásának, az oktatás általi kitermelésének sajátos útját feltáró kutatási módszerekkel és eljárásokkal kapcsolatban szeretnék néhány megállapítást tenni. Ez az út kétségtelenül a hagyományos értelemben vett modernizációs folyamat markáns jellemzője: egy modern intézmény, az egységes szervezetű iskola működésének eredményeként kialakuló népesség, az értelmiség modern (azaz professzionális) társadalmi réteget képez. Státusának és identitásának alapja ugyanis elsajátított tudása, szakismerete. Azonban mind az ezekhez az értelmiségi szerepkörökhöz szükséges tudás megszerzésének útjai-módjai és esélyei, mind az értelmiségi szerepköröknek az adott társadalmi szerkezetben kialakult jellege, nem feltétlenül felel meg a klasszikus modernizációs elmélet által meghatározott sémáknak és minősítéseknek.

A modernnek minősített iskolarendszer ugyanis számos hagyományos elemet is megőrzött korábbi állapotából: régi tartalmakat is közvetített, valamint régi funkciókat is ellátott. Modern jellege a kezdeti szakaszban nagyobbrészt talán szervezeti hatékonyságában, megnövekedett kapacitásában és a kibocsátott diákok tudásának-műveltségének növekvő egységességében ragadható meg. A hagyományos és modern elemek arányai csak lassan, az oktatásra, mint intézményes folyamatra befolyással bíró társadalmi erők küzdelmeinek eredményeképpen változtak, ám a rendszer e sajátos - mondhatni hibrid - jellegét a vizsgált korszakban mindvégig megőrizte.

A vizsgált témakör másik fontos vetülete a diákok, későbbi értelmiségiek társadalmi-kulturális hátterének feltárása. Megítélésem szerint ugyanis nem kétséges, hogy a szülői társadalmi státus, az ehhez többé-kevésbé kapcsolódó műveltség és a szűkebb miliő, nemcsak az iskolába kerülést és iskolai pályafutást, valamint az ottani sikerességet befolyásolhatták, hanem az iskolázás

1 A szöveg korábbi változata elhangzott szemi-plenáris előadásként a Magyar Szociológiai Társaság 2017. évi vándorgyűlésén, a Sokfék modemitás és magfar társadalomtörténet című szekcióban.

391