Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 2. 19-20. század - Osváth Zsolt: "...Okleveles Kertésznek elismerjük és valljuk..." Okályi Iván műkertészi képesítő oklevele - Patyi Gábor: Visszatérés az eredethez: a szakmai tanárképzés megújulásának történeti előzményei az 1930-as években
Patyi Gábor: Visszatérés az eredethez: a szakmai tanárképzés megújulásának történeti előzményei az 1930-as években értelmében: „A tanárjelöltek a pedagógiai gyakorlat és módszeres tanítás elsajátítása végett kötelesek a számukra kijelölt gyakorló iskolában hospitálni, majd próbatanítást tartani.”28 Az 1936. évi 25. 430. számú rendelet szabályozta a gazdasági szaktanárok képesítését.29 Az 1. §. szerint: „A képesítést a M. Kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mellett működő Országos Magyar Királyi Szaktanárvizsgáló Bizottság adja.”30 A 4. §. értelmében tanári vizsgálatra jelentkezés feltétele a Gazdasági Szaktanárképző intézeti tagság, illetve vizsgára még azok bocsáthatók, akik tanulmányaikat az intézet tagjaként már befejezték. A szabályzat további pontjai szerint azok, akik érettségivel 10 féléves kereskedelemtudományi képzésben vesznek részt, alap-, szak- és pedagógiai vizsgát is kötelesek tenni. „Az pedig, akit műegyetemi, mérnöki, építészmérnöki, gépész- mérnöki, vegyészmérnöki, bányamérnöki, erdőmérnöki, illetőleg mezőgazdaságtudományi oklevél alapján tett felvételi vizsgálat után vettek fel a Gazdasági Szaktanárképző Intézetbe (5. §.) műszaki, illetőleg mezőgazdaságtudományi tárgyakra szóló tanári képesítés megszerzése végett csak a pedagógiai vizsgálatot köteles letenni.”31 Összegzés Tanulmányunkban előbb a szakmai tanárképzés jelenlegi megújulásának fő tendenciáit elemeztük végig, majd az 1936-ban szabályozást nyert gazdasági szaktanárképzést vizsgáltuk. Dolgozatunk végén megállapíthatjuk, hogy bár számos eltérő vonás figyelhető meg, mégis nagy vonalakban a jelenlegi átalakulási folyamat történed előképének tekinthető az 1930-as évek közepén kialakult gazdasági szaktanárképzési rendszer. Napjainkban csak a szakmai tanárképzésben (a közismereti tanárképzésben nem) létezik az osztott, tehát diplomára épülő képzési forma. A szakmai tanárképzésben az 1930-as években is megvolt ez a kettőség, bár csak a kereskedelmi iskolai tanárok felkészítésében. Szomorú tény, hogy az osztatlan szakmai tanárképzés iránt jelenleg az érettségizett fiatalok körében nincs kereslet, az intézmények kellő számú jelentkező híján nem tudják elindítani a szakokat. Napjainkra és a vizsgált múltra egyaránt jellemző, hogy az osztott szakmai tanárképzésre felvett mérnököknek, agrármérnököknek szakmai tárgyakat már nem (vagy csak kismértékben) kell tanulni, a hangsúly régen a filozófiai-pedagógiai és gyakorlati képzésen volt, ma 28 Uo. 1221. 29 A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter 1936. évi 25.430. számú rendeletével kiadott szabályzat a gazdasági szaktanárok képesítéséről. In: Magyarországi Rendeletek Tára 1936. 70. évf. Bp. 1937.1222-1240. 30 Uo. 1222. 31 Uo. 1223. 377
