Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 2. 19-20. század - Mózessy Gergely: Az újkori Székesfehérvár első felsőoktatási intézménye
Mózessy Gergely: Az újkori Székesfehérvár első felsőoktatási intézménye irányuló kutatások kezdetben alig érintettek teológiai tanintézeteket.55 Amikor azonban MTA, illetve OTKA-támogatással már az 1850 előtti hazai értelmiség teljes feltérképezését tűzte ki célul a projekt, látókörbe kerültek a teológiák is. A fehérvári papnevelde hallgatói adatbázisát 2014-ben állítottam össze 1850-ig; majd a munkát folytattuk 2016-ban az intézet 1918-as időleges bezárásáig. (Az 1926-tal kezdődő utolsó bő negyedszázad feltárása is fontos lenne; ám személyiségi jogi megfontolásokból ettől egyelőre eltekintettünk.) A munka forrásbázisát az egyházmegyei névtárak és a szemináriumi protocollumok mellett a szemináriumi levéltár felvételi iratcsomói — és a papságig eljutok esetében a püspöki levéltárban fellelhető papi personáüs iratok — jelentették. Az adatbázis elkészült: első — 1850-ig terjedő verziója — kereken 500 személy adatait tartalmazza; 1918-ig továbbvitt verziója 932 hallgatóét. Jelen pillanatban a levéltárban érhető el offline módon csak — adattári kötetként papíralapú, online publikálása egyelőre nincs napirenden. Az egyes papi személyek iránt érdeklődő kutatóink figyelmét azonban rendre felhívjuk rá, s sokszor okozunk örömet azzal, hogy ennek nyomán rendelkezésére tudunk bocsátani nem is annyira kézenfekvő forrásokat. Ilyenek például a szemináriumi felvételkor benyújtott, kegyeletes tartalmú „motivációs” levelek, amelyekben egy-egy jelölt arról vall, hogy miért is szeretne pap lenni. Az adatbázis számtalan lekérdezési lehetőséget kínál, így gyors és reális képet alkothatunk az intézet vonzáskörzetéről, a teológusok családi hátteréről, nemzetiségi összetételéről, korábbi iskoláiról vagy épp a lemorzsolódók számáról. A munka egy későbbi egyházmegyei történeti névtár alapjául is szolgálhat, hiszen koncentráltan váltak elérhetővé a névtárakban elsikkadó adatok. Gyakran csak e forrásbázisból válnak ismertté például az ifjúkori névváltoztatások, vagy a nemzetiségi hovatartozás. Az adatbázis további kutatásra ösztönző, egyelőre még megválaszolatlan kérdéseket is felvet. Ilyen például a ferences hallgatók problémája. A fehérvári kolostor a mariánus rendtartományhoz tartozott, miközben az egyházmegyei szemináriumban feltűnő ferences növendékek 1863-ig kivétel nélkül bosnyá- kok voltak. Hogy miként kerültek ide, hogy netán a két rendtartomány között volt-e valamiféle megegyezés befogadásukról és képzésükről, egyelőre nem világos. Feltűnő, hogy csak 1812-től, tehát — az egyébiránt bunyevác származá55 Néhány kivétel: Varga Júlia: A nagyváradi jogakadémia (1780—1848) és a püspöki szeminárium (1741—1848) hallgatósága. (Felsőoktatástörténeti kiadványok. Új Sorozat 4.) Bp. 2006.; Uő: A kolozsvári jezsuita gimnázium és akadémia hallgatósága. 1641— 1773 (1784). (Felsőoktatástörténeti kiadványok. Új Sorozat 6.) Bp. 2007. Utóbbi mű a 351-361. oldalak között tárgyalja a gyulafehérvári teológusokat. Kádár Zsófia - Kiss Beáta - Páka Agnes: A Nagyszombati Egyetem Hittudományi Karának hallgatósága 1635-1773. (Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem Történetéből 28. Varia Theologica - PPKE НТК 3.) Bp. 2011. 348
