Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 2. 19-20. század - Mózessy Gergely: Az újkori Székesfehérvár első felsőoktatási intézménye
MÓ2essy Gergely: Az újkori Székesfehérvár első felsőoktatási intézménye világítja meg, amelyet az intézet létesítéséért, illetve később a fenntartásáért folytatott az egyházmegye. 3. A székesfehérvári szeminárium 3.1. Szeminárium létesítésének terve az egyházmegye alapításakor Székesfehérvár csak a 18. század utolsó harmadában, Mária Terézia egyházigazgatási reformjai következtében lett püspöki székvárossá.21 Székes- egyház, a kor reprezentációs igényeihez igazodó püspöki palota, kanonoki lakások és egy papnevelde képezték együttesen azt az infrastruktúrát, amellyel egy új egyházmegyének rendelkeznie kellett. Tegyük hozzá, hogy az említett feltételek nem mindenütt voltak adottak. Fehérváron a székesegyház alkalmas volt erre a célra — a belvárosi plébánia rekonstrukciója 1771-ben fejeződött be22 —, és az egykori társaskáptalan ingadanjai rendelkezésre álltak. A püspökség 1777 februárjában kelt császári alapítólevele úgy fogalmazott, hogy „az egyházmegye papságának utánpódása tekintetében azt a kegyes intézkedést tesszük, hogy folyamatosan képezzenek ki az egyházmegye nagyságának megfelelő számú papot a királyi egyetem mellett lévő Magyar Királyság Általános Papképző Szemináriumában. Természetesen egy bizonyos összeg ellenében, amelyet a püspök a saját püspöki jövedelmeiből minden évben háromezer forint értékben fizet ki a szemináriumnak. A szeminárium prefektusával előzetesen egyeztetni kell, hogy az egyházmegye részéről hányán lépnek be, majd ezt később velük jóvá kell hagyatni, azért, hogy minden szükségletükkel együtt ebből az évi háromezer forint összegből tanulmányaikat fedezni tudjuk. Ezek a papok azután a székesfehérvári püspök szabad és teljes rendelkezésétől függnek mind felvételük, mind meghívásuk tekintetében.”23 A püspökség pápai alapítólevele csak megemlíti a szemináriumot, de nem sok konkrétumot mond róla. Az első püspök, Séllyei Nagy Ignác kinevező bullájában VT. Pius pápa — a realitásokkal számolva — megerősítette a császári 21 Török József — Mózessy Gergely — Tegező László: Jubilaeum Dioecesis Albaregalensis. Bp. 2002. 8-19. Néhány, a papnevelés történetével foglalkozó munka pontadanul adja meg az egyházmegye-alapítások dátumát. így pl. Mihályfi A.: A papnevelés i. m. 238.; A katholikus Magyarország (1001—1901) i. m. 404. 22 Török J. - Mózessy G — Legeza T:Jubilaeum i. m. 12.; Névtár 1977. i. m. 168. 23 Az oklevelet közli: Johannes Tauer: Historia Diocesis Alba-Regalensis ab erecta sede episcopali 1777—1877. Alba-Regia 1877. 224—227., illetve Török J. — Mózessy G. — Legeza Lvjubilaeum i. m. 65-66. Ladocsi Gáspár által készített fordítását lásd Uo. 66-68. — Az említett 3.000 forint — vélhetően nyomdahiba folytán — 3006-ként tűnik fel a következő a munkában: Halmos Ignácz: A pozsonyi generális szeminárium. Új Magyar Sión 6. (1892) 582. — Ennek nyomán több helyütt is feltűnik a téves adat a szakiroda- lomban. Átveszi pl. Mihályfi A.: A papnevelés i. m. 238. 342
