Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 2. 19-20. század - Molnár László: A Testnevelési Főiskola 1956-ban
Molnár László: A Testnevelési Főiskola 1956-ban Perlaki: Nem. Azonban Bán elvtárssal (azonos a kérdezővel, M.L.) gazdasági problémákról beszélgetve sok helytelenség jobban megvilágosodott, mint azelőtt. Politikai jellegű kérdésekre nem emlékszem.” Ezek után Bán Károly tanársegéd másnapi keltezéssel jelentést tett Perlaki ellenforradalom alatti magatartásáról, miszerint a népi demokráciával szembeni ellenséges kijelentéseket tett (például a kommunisták mindig hazudtak, a marxizmus is csupa hazugság, a kommunisták kiszolgáltatták az országot az oroszoknak stb.). Súlyosbító körülménynek vették, hogy tettét tagadta, illetve korábban volt már fegyelmije. Ez alapján az FVB kizárásra tett javaslatot, noha július 12-én kelt különvéleményében a bizottság elnöke csak 1 évre való eltiltást javasolt. Az igazgató szintén kizárásra tett javaslatot az MTSH felé, de Hegyi Gyula ezt aránytalanul nagynak látta az elkövetett vétséghez képest, és 2 félévre mérsékelte a kizárást. Perlaki végül 1958. június 26-án tette le államvizsgáját, majd 1971—1978 között levelező tagozaton kosárlabda edzői képesítést szerzett. A szintén július 4-én kihallgatott Csizmadia Péter (IV. évf.) ellen felhozták, hogy „1957. április 4-én a szovjet emlékmű koszorúzási ünnepségével kapcsolatos magatartása hozzájárult a hallgatóság ellenállásának fokozásához a meghirdetett kivonulással kapcsolatban.” Csizmadia védekezésében előadta: „a Tanulmányi Osztály utasítást adott, hogy a csoportból az első kettőnek részt kell venni a koszorúzáson. О az utasítás ellen tiltakozott, nem a koszorúzás ellen. Szervezett felvonulásról nem tudott.” Elmondása szerint az októberi napokban tisztséget nem viselt, a konyhán a rakományok lerakásánál segített november közepéig, majd szülővárosába, Kiskunfélegyházára távozott. Jó- zsáné őt is a fegyverviselésről faggatta, illetve arról, milyen hangulat uralkodott a hallgatók között október 23. és november 15. között? Csizmadia szerint mindenki félt, aktívan nem vettek részt a forradalomban. Egyszer jártak a Várban élelemért, de neveket nem tud. Kommunisták üldözéséről, legalábbis a TF-en, szintén nem tudott. Aztán Tálos Zoltánról,19 a főiskola egyik fiatal oktatójáról kérdezték, de róla csak annyit tudott, hogy november elején jelent meg a Testnevelési Főiskolán. Csizmadia csak annyit állított bizonyosan, hogy november 4-e után fegyvereket is hoztak. A fegyelmi bizottság júl. 9-i 3. folyamatos ülésén az eljárás beszüntetését javasolta, mivel „nem nyert igazolást a feltevés, hogy nevezett az ápr. 4-i koszorúzási ünnepség ellen tiltakozott.” Végül mégis megrovásban részesült, de államvizsgáját 1957. november 5-én befejezhette. Szer Kálmánnal (IV. évf.) szemben vádként hozták fel az október 23-i és 30-ai gyűléseken tanúsított fellépését az igazgató és négy másik kommunista ellen, valamint a kórházi fegyveres őrségben való részvételét. A fegyelmi bi19 Az akkor alig 30 éves Tálos Zoltán igyekezett visszatartani a forróbb fejűeket meggondolatlan akcióktól. Ezt 2 év börtönnel honorálta neki a Kádár-rendszer. Végül Pannonhalmán lett testnevelő tanár. 329
