Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 2. 19-20. század - Molnár László: A Testnevelési Főiskola 1956-ban
Molnár László: A Testnevelési Főiskola 1956-ban Az 1957. július 3-i kihallgatási napon Hunics Ferenc (IV. évf.) állt a bizottság elé. Róla korábban 4 jelentést is begyűjtötték (Figler Kálmán, Tarnawa Ferdinánd, Bán Károly és egy névtelen tollából). Ezekből kiderül, hogy ugyan fegyveres harcban való részvételről nem tudnak, de korábban részt vett egy „jobboldali, soviniszta, nacionalista szövetségben”, amit Páncél Ivánnal együtt hoztak létre (Hu-Pá Szövetség). Páncél apját, aki „horthysta ezredes” volt, már korábban 15 év börtönbüntetésre ítélték. Jellemző a kor közállapotaira és a kommunisták mentalitására, hogy ebből az inkább csak ifjonti romanticizmust tükröző történetből azonnal „fasiszta összeesküvést” kreáltak, és az ügy felderítése után több hallgatót, köztük Páncélt is kizártak.16 Hunics csak munkás származása miatt maradhatott. Az akkor kapott fegyelmijét most súlyosbító körülményként ismét elővették. Bár Hunics a városban lakott, október 30-án beköltözött a diákotthonba, és november 20-ig a főiskolán lakott. A bizottság szerint a hallgatók egyik hangadója volt, aki a Forradalmi Bizottság megválasztásakor (október 30.) az igazgató ellen nyilatkozott: „...mivel véleményem szerint az igazgató nem volt megfelelő vezetője a főiskolának. Megokolom azzal, hogy keveset volt a hallgatók között, csak az adminisztratív vonalon működött és nem bízott eléggé a hallgatókban, szerintem az OTSB által elkövetett hibákat nem vette, vagy nem akarta észrevenni.” Súlyosbítónak tekintették továbbá, hogy „az ellenforradalom alatt kialakított álláspontját még hónapokig fenntartotta.” A bizottság szigorú megrovás végső figyelmeztetéssel büntetést javasolt, amit Antal József kizárásra súlyosbított, és így terjesztett fel az MTSH-ba. Hegyi Gyula 4 félév kizárásra enyhítette az ítéletet, mert az elkövetett cselekményhez képest súlyosnak tartotta a kizárást. Hunics Ferenc azonban a kiszabott két év elteltével sem tért vissza a főiskolára, tanulmányai befejezeüenek maradtak. Szabó Zoltán Alajos (IV. évf.) esete megint csak példaértékű lehet az egész eljárás mikéntjére vonatkozóan. Őt azzal vádolták, hogy „1956. október 24-én a népi demokratikus rendszer ellen önként fegyvert fogott és a hatóság, mint fegyveres felkelőt fogta el, ahonnan csak 1956. október 30-án, az ellen- forradalom amnesztiája folytán került szabadlábra.” Szabó váltig állította, hogy semmilyen szerepet nem vállalt, még a 23-i felvonuláson sem vett részt, mindössze annyi történt, hogy 24-én reggel a Margit-híd budai hídfőnél találkozott egy bizonyos Szabó főhadnaggyal,17 átmentek Pestre, ahol igazoltatták és őrizetbe vették. 25-én reggel a Jászai Mari téri belügyi épületből átszállították a Markó utcai fogházba, ahol kihallgatták. Fegyver nem volt nála. Végül október 30-án kiengedték, miután kiderült, hogy semmilyen szerepet nem 16 A történet furcsasága, hogy Páncél Iván nevű hallgató sehol sem fordul elő a TF korabeli törzskönyveiben. 17 Talán azonosítható a TF-en honvédelmi ismereteket oktató egyik tiszttel, bár Szabó a törzskönyvekben 1953-ban még hadnagyként van feltüntetve, ezután a tárgy oktatóiként más nevekkel találkozni. 327
