Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 2. 19-20. század - Molnár László: A Testnevelési Főiskola 1956-ban
Molnár László: A Testnevelési Főiskola 1956-ban saját hatalmukra nézve, vagy akik éppen szakmai fölényük okán kényelmetlenek voltak számukra. A kommunista politikai rendszerekre annyira jellemző kontraszelekció 1957-ben tehát újabb lendületet kapott. A tisztogatás elsősorban a Forradalmi Bizottságok tagjait érintette, de azokat is, akik a forradalmi napokban tanúsított helytállásukkal óvták a hallgatókat és a főiskolát, és akik magatartásukkal tekintélyt szereztek. Érdekes módon itt a megtorlás kevésbé érte a „megtévedt” párttagokat, hiába voltak tagjai a Forradalmi Bizottságnak. A TF-en a tanítás 1957. február 4-én indult újra, majd a hónap végén könnyített vizsgákkal zárták le a félévet. A kádári konszolidáció egyik szimbolikus eleme volt az 1957. május 1- jére szervezett felvonulás. A hatalom nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy az októberben fellázadt város dolgozói minél nagyobb számban vegyenek részt a demonstráción, és ehhez minden eszközt igénybe is vett. Ennek fényében különös jelentőségű a főiskola hallgatóinak tüntető távolmaradása. Az egyik kihallgatási jegyzőkönyv szerint mindössze 2—3 hallgató, az egyik pártkáder korabeli feljegyzése szerint 2 fő vett részt, az egykori diákok közelmúltbeli közlése szerint viszont csak egyeden.14 Jellemző, hogy ezt a passzív ellenállást is felhasználták a hallgatókkal szembeni fegyelmi eljárásoknál. A régi-új párt, az MSZMP novemberi fogadkozása ellenére csakhamar megmutatta, hogy a történtekből semmit sem tanult és semmit sem felejtett. A felsőoktatási intézményekben is hamarosan megindult a megtorlás. A Művelődésügyi Minisztérium 0019/3/1957. szám alatt, április 19-én megjelent titkos minősítésű rendelkezése szerint minden intézményben fegyelmi vizsgálatot kell lefolytami az „ellenforradalomban” rész vállalt hallgatókkal és alkalmazottakkal szemben. Ez alapján alakította meg a jogaiba visszahelyezett Antal József igazgató a TF Fegyelmi Vizsgáló Bizottságát (FVB) 1957. július 2-án. Vezetője Bély Miklós főiskolai docens, tagjai Galla Ferenc és Bán Károly főiskolai tanársegédek, utóbbi a diákotthon vezető tanára, Józsa Imréné, a Tanulmányi Osztály főelőadója és Laczkó György, IV. éves hallgató voltak. Nyilván elsődleges szempont volt a megbízhatóság, ezért az igazgató még az elfogulatlanság látszatára sem ügyelt, különben aligha kerülhetett volna be a forradalom idején eltávolított Józsa Imréné, akinek talán személyes sértettsége is hozzájárult, hogy az eljárás során végig a kemény vonalat képviselte. Vele szemben viszont meg kell említeni Galla Ferenc nevét, aki általában engedékenyebb, megértőbb álláspontot foglalt el. A nappali tagozatosok közül eredetileg 17 hallgatót jelöltek ki az eljárásra: Poppé György, Kuttny Márta, Varga László, Szabó Zoltán, Kovács Lajos, Szer 14 Baranyai István kihallgatási jegyzőkönyve 1957. július 5., ill. Józsa Imréné 1957. május 20-i feljegyzése. TEL 1/g Rektori Hivatal, vegyes iratok 29. doboz. A közelmúltban történt esemény a Testnevelési Egyetemen 2017. március 7-én rendezett MŰK! Márciusban Újra Kezdjük című konferencia volt, amelyen több 1956-os hallgató is részt vett. 324
