Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 2. 19-20. század - Molnár László: A Testnevelési Főiskola 1956-ban
Molnár László: A Testnevelési Főiskola 1956-ban problémákat. Különösen a főiskola akkori igazgatója, Antal József2 személye váltotta ki a hallgatók elégedetlenségét, az ő leváltása már ekkor szóba került. Október 22-én a IV. éves hallgatók évfolyamgyűlést tartottak, ahol 20 pontból álló jegyzékben foglalták össze követeléseiket. Ezek túlnyomó része a sporttal, testneveléssel, illetve a főiskolával állt kapcsolatban, mindössze három pontot lehet politikainak nevezni. A követelések teljesítésére két hét türelmi időt jelöltek meg, ellenkező esetben sztrájkot helyeztek kilátásba. Másnap, 23-án délelőtt a jegyzéket bemutatták a főiskola párttitkárának, Tarnawa Ferdinándnak azzal, hogy a pontokat az eredetileg elfogadott formában terjesztik a 24-re tervezett főiskolai diákgyűlés elé. Terveik szerint az itt elfogadott követeléseket a Főiskola és az OTSB (Országos Testnevelési és Sport Bizottság) felé továbbítják majd. Bár 23-án délelőtt még folyt oktatás, a figyelmet valójában a délutánra meghirdetett tüntetés és az este 7 órára összehívott III. évfolyam gyűlése kötötte le. A hallgatóság követelésére Antal József igazgató hozzájárult az órák beszüntetéséhez. Dél körül a TF-re is megérkeztek a Petőfi Akadémia tisztiiskolásai, akik röpgyűlésen ismertették saját felhívásukat és biztosították a hallgatókat arról, hogy fegyveres összecsapás esetén ők a hallgatók mellé állnak. Közvetlen kapcsolat jött létre a műegyetemistákkal, miután két hallgatójuk áthozta onnan a Műegyetemen megalakult MEFESZ3 ideiglenes vezetőségének felhívását. Ugyanakkor egyeztettek a délutáni tüntetésen való részvételről. Ezzel körülbelül egy időben Antal József igazgató tanári értekezletet hívott össze, melynek témája a hallgatók tüntetésen való részvétele, illetve az igazgató leváltására vonatkozó követelésük volt. Egyértelmű állásfoglalás egyik kérdésben sem született. A tüntetéssel kapcsolatban a teljes tanári testületből csak ketten álltak ki amellett, hogy ne hagyják magukra a fiatalokat, és kísérjék el őket a megmozdulásra. A főiskola párttitkára ismertette a tanárokkal a hallgatók követeléseit, ehhez azonban senki nem szólt hozzá. Ezután a párttitkár beszélt az épület előtt már összegyűltekhez, közölve velük, hogy a belügyminiszter betiltotta a tüntetést. Rávette őket, ha ennek ellenére mégis átmennének a Műegyetemre, azt semmiképp se zárt alakzatban, inkább egyénileg tegyék és zászlót se vigyenek magukkal. A fiatalok ezt meg is fogadták, így csak a Műegyetem kertjében álltak ismét csoportba. Három tanár kísérte el őket. Mikor hírét vették, hogy a tüntetést mégis engedélyezte Piros László belügyminiszter, néhány hallgató visszasietett a hátrahagyott zászlóért, és már menet közben csatlakoztak ismét a társaikhoz. Ezen a zászlón eredetileg a Kossuth-címer volt látható, amelyre az ’50-es években rávarrták a vörös csillagos, búzakalászos úgynevezett Rákosi-címert, amit a hallgatók ekkor le2 Nem azonos az 1990-ben megválasztott miniszterelnökkel, Antall Józseffel. 3 Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége, mely 1956. október 16-án, Szegeden alakult meg, a DISZ alternatívájaként. Nem azonos az 1945—1948 közötti MEFESZ-szel. 318
