Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 2. 19-20. század - Kelemen Elemér: A középiskolai tanárképzés hazai változásainak jogszabályi háttere (1777-2010)
Kelemen Elemér: A középiskolai tanárképzés hazai változásainak jogszabályi háttere (1777—2010) eredményezték a kérdés átfogó megoldását.3 Ezen a helyzeten csak az abszolutizmus intézkedései javítottak — átmenetileg.4 A kérdés megnyugtató rendezése a modern magyarországi közoktatás megteremtésének keretei között, annak egyik fontos feltételeként, a kiegyezést követő időszakra hárult.5 A hazai iskolarendszer korszerű szerkezetét kialakító, alapvető oktatási törvények — a népiskolai oktatásról szóló 1868. évi XXXVIII., a középiskolai oktatást szabályzó 1883. évi XXX., valamint a kisdedóvás ügyét rendező 1891. évi XV. törvénycikk — az adott intézménytípus funkciójának, szervezeti és működési rendjének körültekintő szabályozásán túlmenően nagy figyelmet fordítottak az eredményes iskolai tevékenység tárgyi és személyi feltételeire, így — nem utolsó sorban — a kisdedóvók, a tanítók és a tanárok alkalmazásának előfeltételeire, képzésük és képesítésük szervezeti és tartalmi kérdéseire.6 A kialakuló pedagógusképzési rendszer - a tanítók és az óvó(nő)k meghatározott előképzettségre épülő, középfokúnak minősíthető szakképzése, illetve a középiskolai tanárok egyetemi tanulmányokhoz kapcsolódó és képesítő vizsgához kötött, felsőfokú szakképesítése — a kor színvonalán álló, megbízható szakmai alapot teremtett a kiépülő közoktatási rendszer intézményeiben folyó, tartalmi tekintetben is mind körültekintőbben és igényesebben szabályozott oktató-nevelő munkához.7 A dualizmus évtizedeiben kialakult képzési rendszernek a 20. század új követelményeihez igazodó, elkerülhetetlen korrekcióját, ha nem is a század- forduló reformtörekvéseinek szellemében, a tanító- és tanárképzésnek a két világháború között végrehajtott konzervatív oktatási reformokhoz (népoktatás, polgári és középiskola, szakképzés) kapcsolódó törvényi (újra)szabályo3 A magyar nevelés története. I. Szerk. Horváth Márton. Bp. 1988.; Mészáros István: A magyar nevelés története 1790-1849. (Egyetemes neveléstörténet 32-35.) Bp. 1968. 4 Köte Sándor: Közoktatás és pedagógia az abszolutizmus és a dualizmus korában. (1849—1918). Bp. 1975; Zibolen Endre: Az Organizationsentwurf és a nyolcosztályos gimnázium. Az ausztriai gimnáziumok és reáliskolák szervezeti terve (Organizationsentwurf. Ford., bev. Schaffhauser Ferenc. (A tantervelmélet forrásai 12.) Bp. 1990. 9— 25. 5 Köte S.: Közoktatás és pedagógia i. m.; Felkai László: Eötvös József közoktatásügyi tevékenysége. Bp. 1979.; Mann Miklós: Kultúrpoütikusok a dualizmus korában. Bp. 1993.; Kelemen Elemér: A magyar oktatási törvénykezés története. Problématörténeti vázlat. In: Az oktatási törvénykezés változásai. Hazai és nemzetközi áttekintés. (Bárczy István Könyvtár 1.) Szerk. Balogh László. Bp. 1994.; Kelemen Elemér. Hagyomány és korszerűség. Oktatáspolitika a 19—20. századi Magyarországon. Bp. 2002. 6 Felkai László: Eötvös József, i. m.; A magyar nevelés története. II. Szerk. Horváth Márton. Bp. 1993.; Mann M.: Kultúrpoütikusok. i. m.; Kelemen E.: A magyar oktatási törvénykezés, i. m. 7 Mann M.: Kultúrpoütikusok. i. m.; Kelemen Elemér. A pedagógusképzés hazai történetének néhány kérdése. Problématörténeti vázlat. Pedagógusképzés I. (1993). 169-186. 268
