Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)

Oktatástörténet - 2. 19-20. század - Karády Viktor: Egy nagy kutatás margójára. Nemesek, keresztények, zsidók a peregrinus diákságban (1850-1918)

Karády Viktor: Egy nagy kutatás margójára. Nemesek, keresztények,

zsidók a pereginus diákságban (1850—1918)

hagyományok hordozója volt. Ugyanakkor számottevő volt az ékszerkultúra és az aranyművesség szintén, ami a modern iparművészetnek is alapjait képezi, nem beszélve a könyvkiadás és az írásbeliséggel kapcsolatos könyvtermelés immár évezredes hagyományáról. Igaz, a szigorú hagyományőrzők megtartották az emberábrázolás tabuját, de az emancipációval ez a vallási parancs gyorsan feledésbe merült. Az 1825 és 1917 között Münchenben és egyéb németországi képzőművészeti főiskolákon regisztrált magyarországi hallgatók 16%-a már zsidó volt.6 A híres müncheni festőiskolára már 1854-ben beiratkozott egy zsidó hallgató, akit a következő években több másik követett.7

A zsidó peregrinusok szakválasztása általánosságban szólva a modern szakértelmiség opcióinak felelt meg.

3. táblázat

Tanulmányi szakirányok

zsidók nemesek mások együtt

egészségügyi képzés

37.4%

11.9%

19.3%

23.3%

mérnök, műegyetem

16.2%

12.2%

14.0%

14.4%

művészképzés

5.7%

3.8%

4.0%

4.4%

jogi kar

15.9%

35.9%

16.9%

18.2%

bölcsészkar

13.5%

6.3%

12.0%

11.9%

mezőgazdász, erdő-, bányamérnöki

3.9%

5.8%

2.6%

3.2%

teológia

1.7%

4.8%

21.7%

15.3%

kereskedelmi

5.3%

2.1%

2.0%

2.9%

katonatiszti

0.4%

17.1%

7.4%

6.4%

összesen

100,0

100,0

100,0

100,0

Ezzel egyértelműen szemben állt a nemesi eredetű peregrinusok szakirányainak palettája.8 Ennek központjában végig a jogászság állt, az összes érin6 S^ögi búsuló: Magyarországi diákok németországi egyetemeken és főiskolákon 1789— 1919. (Magyarországi diákok egyetemjárása az újkorban 5.) Bp. 2001. 654—675.

7 S%ogi László: Magyarországi diákok németországi egyetemeken i. m. 656-657.

8 Minderről, de a jelenleginél sokkal szűkebb adatbankra hagyatkozva, már több tanulmányt kíséreltem meg: Viktor Karády: The Social Conversion of the Nobility in Modern Hungary as Exemplified in Distinctive Student Peregrinations Abroad. In: (eds.) Nobilities in Europe in the Twentieth Century. Reconversion Strategies, Memory Culture, and Elite Formation. Eds. Yme Kuiper — Nikolaj Bijleveld — Jaap Dronkers. Groningen 2015. 27-52. US.: Elite Education, Noblemen and Commoners in Late Feudal Hungary (1760-1848). Annali di storia delle universitä italiane 20. (2016): 2. 31-50.

260