Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 2. 19-20. század - Héjja Julianna Erika: A közigazgatási tisztviselőkkel szemben támasztott képzési és képesítési előírások a 19. századi történetéből - Juhász Réka Ibolya: Bihar megyei diákok a Nagyváradi Királyi Jogakadémián 1801 és 1830 között
Juhász Réka Ibolya: Bihar megyei diákok a Nagyváradi Királyi Jogakadémián 1801 és 1830 között got, ahogy a pékek, kalaposok, fazekasok, hentesek, gubások is. A kovácsok és kerékgyártók 1823-ban, a tímárok 1828-ban. De más bihari településen is hasonló helyzetet találunk, Belényesen például a csizmadiák 1822-ben kaptak kiváltságot, míg a német tímárok 1825-ben, Diószegen pedig a csizmadiák 1822-ben.58 A tanárok, humán értelmiségiek szintén meghaladták az 5%-ot, köztük a helyi gimnáziumok tanárait, települések iskolamestereit találjuk. Mint azt már a tanulmány elején tárgyaltok, az alsófokú oktatás a korszakban Bihar vármegyében is jelentősen bővült, az intézmények látogatottsága nőtt. A kereskedők 5%-kal képviseltetik magukat, jelentőségük a kézművesekéhez hasonló. Vásártartási jogok is bővültek a 18. században, 1712-től Nagyvárad országos- és hetivásárjoggal gazdagodott, de ilyen joggal rendelkezett még a korszakban Székelyhíd (1715), Széplak (1736), Belényes (1787, 1792), Berek- böszörmény (1771), Cséfa (1760), Feketetó (1815), országos vásárt tarthatott Bél (1739), Kismarja (1736), Sarkad (1805), heti vásárt Diószeg (1768), Élesd (1760).59 Az ügyvédek és bírók kategóriájába olyan szülők kerültek, akik nem megyei hivatalt viseltek, természetesen a megyei hivatalnokok között jelentős létszámban találnánk olyanokat, akik ennek megfelelő jogi végzettséggel rendelkeztek. A többi foglalkoztatási kategória már nem éri el a 4%-ot sem. Szintén nem minden esetben került feljegyzésre az illető diák nemzetisége, 62% esetében nem ismerjük. Viszont a meglévő adatok alapján a Bihar megyei diákok közül 184 fő hungarus megjelölést kapott a forrásokban. 4 diák vallotta magát valachusnzk, és 10 diák valacho-hungarusiiák. A Bihar megyei adatok között voltak még olyanok, akiknél germano-hungaricus, rascio-hungaricus, rutheno-hungaricus, serbo-hungaricus került feljegyzésre. Ezeket az adatokat mindenképpen óvatossággal kell kezelni, nem feltétlenül takarja az illető valós nemzetiségét, valamint az ismeretlen nemzetiségű hallgatók magas aránya is torzítja az eredményeket. Román, rác, görög lakosság telepedett le Bihar vármegyében a 18. század elején többek között Jánosdon, Nagyfalun, Szentmiklóson, Ertarcsán.60 Az 1709—10 pestis nyomán románok költöztek Körösszegapádba, de olyan településekbe is, mint Nagyiéta vagy Pocsaj. Svábolasziba, Székelyhídra németeket telepítettek, később Madarászra és Oláhhomorogba is. Berettyószentmártonba tótok telepedtek le, Diószegen pedig görögök.61 Fényes Elek könyvében 257 901 főt számlál magyar nemzetiségűként a vármegyében, akik főképp a sík és dombos részeit lakták a vármegyének. 151 887 oláh, 1811 német, 3765 zsidót tart továbbá nyilván. A román lakosság 58 http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0005/30.html, letöltés: 2017.11.31. 59 http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0005/30.html, letöltés: 2017.11.31. 60 http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0005/30.html, letöltés: 2017.11.31. 61 http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0005/30.html, letöltés: 2017.11.31. 238
