Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 2. 19-20. század - Héjja Julianna Erika: A közigazgatási tisztviselőkkel szemben támasztott képzési és képesítési előírások a 19. századi történetéből - Juhász Réka Ibolya: Bihar megyei diákok a Nagyváradi Királyi Jogakadémián 1801 és 1830 között
Juhász Réka Ibolya: Bihar megyei diákok a Nagyváradi Királyi Jogakadémián 1801 és 1830 között Bihar vármegye felekezeti megoszlása igen változatos képet mutatott a 19. század elejére. A vármegyében az első kálvinista hittérítők már 1543-ban feltűntek (Dévai Bíró Mátyás, Huszár Gál, Kálmáncsehi Sántha Márton). A tiszántúli egyházak szuperintendenciája 1550 körül jött létre.43 A jezsuiták már 1692-ben visszatértek Nagyváradra. A katolikus püspök a török uralom után, 1702-ben költözött vissza a püspöki székhelyre (Csáky Imre). Ekkor egy katolikus pap sem tartózkodott a városban, hanem egy ferences szerzetes végezte el a teendőket. A katolikus egyház tulajdonában lévő épületek sem voltak megfelelő állapotban, valamint az egyházi birtokok közül is sok más földesúr tulajdonába került. Az egyházmegyében mindössze két katolikus pap viselt hivatalt, Szilágysomlyó és Kárásztelek településének kivételével pedig közel 100 katolikus hívő élt csak ennek a püspökségnek a területén.44 A 18. század során a katolikus egyház újjáépült a vármegyében, Nagyváradon működött a ferences és jezsuita rend, újjáépítették a paplakot és a székes- egyházat, püspöki palotát, több településen plébánia létesült, ilyen település volt például Debrecen.45 1839-ben 1545 római katolikus lakott e városban.46 A szatmári békét követően a református egyháznak is újjá kellett építenie magát, kevés jövedelem állt a rendelkezésére, a református települések jelentősen elszegényedtek a megelőző korszakban. Ezért elsősorban Piskárosi Szilágyi Sámuel püspök tett sokat.47 A görögkeleti románok megtérítésére több ízben került sor Erdélyben, ez 1712-ben járt sikerrel, amihez Bihar vármegyeiek is csatlakoztak (főleg Belényes vidékén).48 A vármegyében viszont még így is jelentős számú görögkeleti lakos maradt. A görögkatolikusok már az 1765-ös évtől függetlenedni kívántak a püspökségtől, de a görögkatolikus püspökség felállítására csak 1776-ban került sor.49 Ha megvizsgáljuk a korszak valamennyi adatát és külön a Bihar vármegyei diákokét látszik, hogy az akadémiára elsősorban a vármegye katolikus hallgatói iratkoztak be. Arányaiban magas a görögkatolikusok aránya is, akiknek a taníttatására II. Lipót 1792-ben 20 alapítványi helyet hozott létre.50 Viszonylag sok református diák is érkezett az intézménybe, de nem csak a helyi reformátusok (14 fő) iratkoztak be az akadémiára. Nagyváradon a református egyház 1783-ban vetette meg a lábát újra, Váradolasziban építették fel temp43 http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0005/30.html, letöltés: 2017.11.31. 44 http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0005/30.html, letöltés: 2017.11.31. 45 http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0005/30.html, letöltés: 2017.11.31. 46 Fényes E.: Magyar Országnak, kapcsolt tartományoknak mostani állapotja i. m. 62. 47 http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0005/30.html, letöltés: 2017.11.31. 48 http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0005/30.html, letöltés: 2017.11.31. 49 http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0005/30.html, letöltés: 2017.11.31. 50 http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0005/30.html, letöltés: 2017.11.31. 234
