Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)

Oktatástörténet - 2. 19-20. század - Durovics Alex: A Pozsonyi Líceum hallgatói a 19. század első felében

Durovics Alex: A Pozsonyi Líceum hallgatói a 19. század első felében Gömör és Szepes esetében feltehetőleg jobban érvényesült a már említett földrajzi távolság kérdése, hiszen Eperjes, Lőcse, Késmárk és Selmecbánya iskolái közelebbi célpontot jelentettek. A táblázat utolsó értékei közé eső Komárom és Győr vármegyék, melyek a dunántúli kerületbe tartoztak, bár Pozsonnyal szomszédosak voltak, nem rendelkeztek akkora evangélikus lakossággal, amelynek diáksága számottevő arányban képviseltethette volna magát a vizsgált 38 évben. A két táblázat eredményeinek összegzéseként tehát kijelenthetjük, hogy a Pozsonyi Líceum elsősorban Felső—Magyarország nyugati vármegyéinek evan­gélikus lakossága számára jelentett képzési helyet. Igaz, nagyobb távolsá­gokból is érkeztek diákok felsőbb osztályaiba, ha nem is jelentős létszámban, de a többi líceum hasonló adatához viszonyítva — például Eperjes esetében nem találkozhatunk ilyen nagy számban erdélyi diákokkal — bizonyítható, hogy Pozsony líceuma nagyobb hírnévvel rendelkezett a korszakban társaihoz ké­pest. Ezt az állítást támasztja alá a Magyar Királyság területén kívülről érkezett diákok magas száma is. Vallási megoszlás Talán egyike az anyakönyvek legpontosabban vezetett részének az a ro­vat, amely a diákok vallási hovatartozását rögzíti. 3373 diák közül mindössze 6 esetében nem található erre vonatkozó feljegyzés, így mindenképpen érdemes a diákság ilyen szempontú elemzését is elvégeznünk. Mint az alábbi táblá­zatban is jól látható, egy korabeli felekezeti főiskola esetében nem az lehet a kérdés, hogy érkeztek-e más felekezethez tartozó diákok az intézménybe,58 hanem sokkal inkább az, hogy milyen arányt képviseltek annak falain belül. Pozsony esetében a közel 80%-t jelentő abszolút evangélikus többség mellett — leszámítva az intézmény bölcsészeti tanfolyamának első évére, 1849. II. félé­vébe beiratkozott és ott 1850. II. félévében is tanuló Modrovich Carolus nevű Magyarórvárról érkezett katolikus diákot — három, arányaiban hasonló értéke­ket képviselő felekezet hallgatóit találjuk. Közülük legnagyobb számban református diákok tanultak az intéz­ményben. Kisebb-nagyobb számban, de a vizsgált korszakunk kezdetétől a végéig megtalálhatóak képviselőik a hallgatók sorában, bár nagyobb létszám­ban csak az 1830-as évektől fordulnak elő. A külföldről érkezett hallgatóknál 50 képviselőjükről már volt szó. Rajtuk kívül Pozsonyból (28), Komáromból (18), Pest-Pilis-Soltból (17), Győrből (10), Veszprémből (10), valamint Nóg- rádból (9), Nyitrából (9) és Szatmárból (9) érkeztek nagyobb számban hall­gatók. Közülük 168 esetében tudjuk az apa foglalkozását. Hivatalnokok és református lelkészek éppúgy vannak köztük, mint haszonbérlők, uradalmi 58 Több helytartótanácsi rendelet is foglalkozott a protestáns iskolákba más felekeze­tekből beiratkozni szándékozók kérdésével. 191

Next

/
Thumbnails
Contents