Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 2. 19-20. század - Durovics Alex: A Pozsonyi Líceum hallgatói a 19. század első felében
Durovics Alex: A Pozsonyi Líceum hallgatói a 19. század első felében évre is vonatkozik az adott adat. így értelemszerűen az első, 1811-es év az 1811/12 tanévet jelöli, noha az alatta szereplő adat nem csupán az első, hanem az esetlegesen csak a második félévben beiratkozott új tanulókat is számon tartja. 1. táblázat A pozsonyi iskola diáklétszámai évenkénti bontásban I. 1811 1812 1813 1814 1815 1816 1817 1818 110 113 115 135 148 106 125 166 II. 1819 1820 1821 1822 1823 1824 1825 1826 174 185 180 180 204 180 180 190 III. 1827 1828 1829 1830 1831 1832 1833 1834 186 207 200 203 182 191 203 199 IV. 1835 1836 1837 1838 1839 1840 1841 1842 211 220 210 253 248 258 248 215 V. 1843 1844 1845 1846 1847 1848 1849 216 213 189 210 226 0 60 Első időszakunk hallgatói létszámaiban szépen megmutatkozik a líceumi képzés változó szerkezetének és az országos politika alakulásának megfelelő hullámzás. Azonban az 1816-os évtől kezdve mindinkább növekedést láthatunk a líceumi tanfolyamokon tanuló diákok számában. Minden bizonynyal nem tévedünk, ha ezt az emelkedést nem csupán az iskola már korábban meglévő kiemelt szerepével és oktatásának — a többi társintézményéhez képest — magasabb színvonalával magyarázzuk, de hozzá számítjuk a bécsi kormányzat azon intézkedéseit is, melyek a korábbiaktól eltérő nagyobb fokú rendezettséget követeltek meg a protestáns iskoláktól. A helytartótanács által kiadott rendelkezések — nem megtörve az 1790. évi 26. törvénycikk által biztosított jogokat - szabályozott, sok esetben túlszabályozott követelményeket támasztottak, esetünkben a lutheránus tanárokkal szemben éppen úgy, mint azok diákjainak belföldi és külföldi tanulmányainak kérdésében. Korszakunkban hatványozottan igaz volt ez azokban az években, mikor a külföldi, sok esetben drasztikus politikai változásoktól I. Ferenc birodalmát mindinkább elzárni igyekezett. A potenciálisan „veszélyes” új ideákat és friss szellemiséget közvetítő diákok, akik tanulmányaikat külföldi egyetemek látogatásával koronázták meg, kiemelt szereppel bírtak, hiszen ők adták egyházaik szellemi értelmiségét, megszerzett tudásukat pedig lelkészként vagy oktatóként adták tovább.35 Korlátozásokkal ugyan Mária Terézia és II. József korszakában is találkoz35 Kévéseimre: A magyarországi protestantizmus története. Bp. 1925. 59. 184
