Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 2. 19-20. század - Borsodi Csaba: Forradalmi bizottságok, munkástanács az ELTE-n
Borsodi Csaba: Forradalmi bizottságok, munkástanács az ELTE-n 1956-ban Ákos, Polt Márk, Papp Béla, Dörnbach Alajos, Baranyi Lajos.9 Molnár Gyulának a fegyelmi tárgyalásán elhangzott vallomása szerint a bizottság 25 tagú volt: 9 oktató és 16 hallgató. Feltűnő, hogy a bizottságban egyetlen professzor sem található. Egyes források szerint később bevonták a munkába Nizsalovszky Endre professzort, majd november 4-e után Világhy Miklós rektort és Hajdú Gyula professzort is. A karon nagy vitát váltott ki, hogy mi legyen — az akkori megfogalmazás szerint — a kommunista professzorok és oktatók sorsa. Taníthatnak-e tovább vagy távozniuk kell a karról. Erről a forradalom hevében nem született döntés. A tervek szerint majd későbbi, nyugalmasabb időben arra hivatott bizottságok minden oktató és hallgató korábbi tevékenységét megvizsgálják, és döntenek róluk demokratikus módon. Az ELTE karai közül egyedül a jogi karon született egy kitiltási lista, amely a forradalom leverését követő megtorlásban fontos szerepet kapott. A forradalmi bizottság 1956. november 2-án tartott ülésén hoztak erről döntést. Az 1957-es fegyelmi tárgyalások során egy 18 fős „halállistát” is vizionáltak egyesek, de voltak, akik a kitiltási listát is annak tekintették, mondván, aki rajta volt, azt az úgynevezett ellenforradalmárok megkereshették, és akár ki is végezhették volna. Ilyen incidens azonban nem ért egyetlen olyan személyt sem, akinek a neve az említett listán szerepelt. A jogi kar forradalmi bizottsága a forradalom leverése után is tovább működött, egészen 1956. december 5-ig, amikor a bizottságokat a kormány feloszlatta. Ezen a karon is több fordulóban vitatták a Világhy Mikós nevéhez fűződő egyetemi törvény tervezetét, felállították a rehabilitációs bizottságot, és a kari tanács javaslatot tett több, korábban eltávolított professzor rehabilitálására. Az ÁBTL-ben található ügynökjelentésekből tudható, hogy az állambiztonság készült Révész László és munkatársai őrizetbe vételére. Révész László és a forradalmi bizottságban működő közveden munkatársai, Garamvölgyi Zoltán, Baráth Lajos január végén emigráltak, miután már valószínűsíthető volt letartóztatásuk. A Természettudományi Karok Forradalmi Bizottsága A természettudományi karokon Cornides István egyetemi docens vezetésével jött létre a kari ideiglenes forradalmi bizottság október 30-án. Cornides István ellen a Művelődésügyi Minisztérium 1957 nyarán fegyelmi eljárást indított. Az ekkor keletkezett iratokból részben rekonstruálható a Természettudományi Karok Ideiglenes Forradalmi Bizottságának létrejötte és az ezt követő 1956. november 1-jei nagygyűlés, valamint a bizottság működésének néhány részlete. A jogi karhoz hasonlóan a természettudományi karokon is olyan forradalmi 9 A névsort több iratból állítottam össze. Ezek megtalálhatók: ELTE Levéltára, 1. Rektori Hivatal iratai, h. Fegyelmi ügyek, i. Bizalmas iratok; 7. Állam és Jogtudományi Kar iratai, k. Dékáni titkos iktatású iratok, 1. Fegyelmi ügyek. 173
