Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 2. 19-20. század - Borsodi Csaba: Forradalmi bizottságok, munkástanács az ELTE-n
Borsodi Csaba: Forradalmi bizottságok, munkástanács az ELTE-n 1956-ban Az október 23-i tüntetésen az ELTE hallgatóin kívül — mint az a felvételekről közismert — az egyetem tanári kara és vezetése is részt vett, együtt menetelt a hallgatókkal. Az oktatók a tüntetés után, néhány kivételtől eltekintve, hazamentek. Október 24-én a kijárási tilalom és a szovjet csapatok bevonulása miatt sokan nem tudtak bejutni a munkahelyükre. Október 25-én többeknek ez sikerült, de a távolabbról érkezőknek, vagy a budai oldalon, vagy esedeg a Budapest agglomerációjában lakók számára ez komoly veszélyt jelentett. Az Egyetemi Forradalmi Diákbizottság (EFDB/EFDb) Az október 23-i tüntetésről több bölcsészhallgató — elsősorban az újságíró szakosok — visszatért a Pesti Barnabás utcába, és a tüntetés utáni további lehetőségekről, az eddig elképzelheteden helyzetről kezdtek vitatkozni. Az oktatók közül is többen visszatértek a karra, köztük Pozsár István, az ELTE Központi Politikai Gazdaságtan Tanszék tanársegéde, aki az 1956/1957-es tanévben az újságíró szakos hallgatóknak tartott szemináriumot a politikai gazdaságtan témájában. A hallgatók szűk magja a Toll nevet viselő, általuk kiadott újság szerkesztőbizottságában is dolgozott. Október 24-én reggel a szovjet csapatok megszállták Budapestet, október 25-én az Országház előtti tüntetés véres tragédiába torkollott. А ВТК Pesti Barnabás utcai épületében maradt hallgatók okán a kar egyfajta forradalmi központtá vált. A forradalom egyik legtragikusabb napjának, október 25-ének estéjén alakult meg a Műszaki Egyetem Bartók Béla úti kollégiumában az Egyetemi Forradalmi Diákbizottság. Az alapítók azt kívánták, hogy ez a szerv legyen az egyetemek forradalmi bizottságainak koordinációs központja és egyben az egyetemek politikai képviselője is. A bizottság elnöke Kardos László lett. Megállapodtak abban is, hogy ennek a bizottságnak lesz egy budai és egy pesti albizottsága. Ezen a megbeszélésen a pesti bölcsészeket Pozsár István tanársegéd és Molnár József újságíró szakos hallgató képviselte. Pergel Ferenc a pesti bizottság tagja lett és maradt a november 2-i diákparlamentig. 1956. december 11-én vették őrizetbe. Az 1957. január 24-i ún. Önvallomásában a következőket írta: 27. szombat déltől—31. szerdáig. Amikor visszatértem az egyetemre a következőkről értesültem: Tériteken az egyetem érintkezésbe lépett az egyik budai diákotthonnal [a Bartók Béla útival - B. Cs.]. A budaiak javasolták, hogy tartsanak egy közős értekezletet. A mi egyetemünkön lévő tagok Pozsár Istvánt és Molnár Józsefet (újságíró szakost) küldték el. Ott megállapodtak abban, hogy a Tartók Béla úton lesz az Egyetemi Forradalmi Diákbizottság Budai Központja, nálunk pedig a pesti központ. A bizottság tagjait nálunk így lényegében Pozsár jelölte ki. (Ezek voltak Pozsár István, Molnár Edit, Molnár József [újságíró szakos], Vincze György, Gruber László, Pergel Ferenc [Tehát a Toll szerkesztőbizottságának tagjai - B. Cs.JJ. Közösen elhatároz tűk, bog mivel kineveztük magunkat pesti központnak, a lehető legrövidebb időn belül a diákszállókból küldötteket hívunk be, hogy valóban képviselve legyen a többi egyetem is. 166
