Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 2. 19-20. század - Batalka Krisztina: A műegyetemi hadikórház (1914-1918)
Batalka Krisztina: A műegyetemi hadikórház (1914—1918) A körülbelül 100 fős Hölgybizottság tagjai semmiféle önfeláldozástól nem riadnak vissza, bogi a sebesültek nehéz helyzetét elviselhetőbbé tegyék}1 A hadikórház esetében különösen fontos volt a patronálásuk, ha csak azt az adatsort nézzük, amely szerint a háború kitörésekor az egy betegre jutó élelmiszerköltség 2 korona volt, míg 1918 tavaszára 5 és fél koronára emelkedett.17 18 Tevékenységük összhangban állt azzal a hagyományos nőképpel is, miszerint a hölgyek legfőbb feladata a lelki támogatás, a feltétel nélküli segítés, illetve a háziasszonyi képességeik kamatoztatása az ellátás biztosítása és a takarékosság kivitelezése érdekében. Ez a magatartás (karitatív tevékenységek végzése, egy-egy szervezet vezetésének vagy patronálásának elvállalása, ékszerek felajánlása, hadikölcsön-jegyzés propagálása stb.) leginkább az arisztokrata és felsőközéposztályba tartozó nők számára volt mintaadó (és megvalósítható, egyben elvárt társadalmi kötelezettség is).19 17 BMEL 3/a. 4. d. ET 1914. november 27., 179. napirendi pont. A Budapesti Hírlap 1914. december 25-i száma hosszú és érzelmes riportot közölt Betlehemesek a hadikórházban címmel az első I. világháborús karácsonyról, amelyet a Műegyetemen rendeztek. A cikkből egyébként az is kiderül, hogy nemcsak magyar, hanem német vagy bosnyák nemzetiségű sebesülteket is elhelyeztek ott (ezt a hadikórház műtéti naplója is tanúsítja). Szintén a Budapesti Hírlap 1916. január 26-i száma szerint a műegyetemi hadikórházban nagy sikerű kabaré-előadást rendeztek Vidor Ferike, Hollós Rózsi, Hollós Teri, Bajor Gizella, Gabányi László és Fehér Artúr közreműködésével. A Pesti Hírlap 1916. május 31-i száma pedig arról tudósított, hogy művészkabaré volt a hadikórházban, ahol az egyik 75 ágyas kórtermet e célra „valóságos színházi teremmé alakították át.” A műsort Komlóssy Emma, Parlagi Kornélia, Batizfalvy Elza, Pintér Imre, Gőzön Gyula, Toronyi Gyula és Lehner Jenő adta. Szintén a Budapesti Hírlap 1916. szeptember 23-i számában jelent meg egy' apróhirdetés, amely valószínűleg a hölgybizottság révén jutott el a szerkesztőségbe. A hirdetésben az itt ápolt katonák közül Sárik Balázs kereste a Csíkborzsováról menekült Sárik Lajost és családját, Lőrinc Sámuel a Székelydályáról menekült Lőrincz Gábort és családját, Lunghi Demeter pedig Gyergyóbékásról menekült családját. 18 Kiss Gábor: Honvéd, valamint császári és királyi egészségügyi intézmények az első világháború idején. Orvostörténeti Közlemények 196—197. (2006) 203. 19 Mindebben példaként Auguszta főhercegnő járt elöl, akinek gyorssegély-alapja (díszelnöke Csernoch János bíboros volt) már 1914 augusztusában megalakult, és amely olyan kiterjedt karitatív tevékenységet folytatott, hogy' kevés olyan arisztokrata vagy' polgárcsalád volt, amely ne került volna kapcsolatba az Alappal. A különböző akcióinak számos műegyetemi vonatkozása is volt (a hallgatók anyagi segélyezésével kapcsolatban is). A hadikórházzal kapcsolatos egyik akciója az Auguszfa-hajó volt, amely rokkant katonákat, valamint (pénzért) sétahajózókat szállított a Budapest környéki Duna-szakaszon. Az első járat 1915. május 9-én indult el és naponta háromszor kétórás sétautat tett meg. Ebből hétfőnként a fővárosi hadikórházak, köztük a műegyetemi is, sebesült katonáit vitték kirándulni. Erről lásd: Szpleczky Kémese - Kreutzer 160
