Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 2. 19-20. század - Batalka Krisztina: A műegyetemi hadikórház (1914-1918)
Batalka Krisztina: A műegyetemi hadikórház (1914-1918) A kórház felszerelési költségeit a rektori rendelkezési alapból kiutalt 10 ezer koronás összegből, az oktatók és alkalmazottak fizetési felajánlásaiból, valamint a Zipernowsky Károly műegyetemi tanár elnökletével működő Magyar Elektrotechnikai Egyesület által adományozott összegekből (kétszer 3 ezer korona) állták. Az oktatók közül Czakó Adolf és Söpkéz Sándor egyetemi tanároknak, Nagy Károly és Weissmahr József adjunktusoknak, valamint Zsakula Milán elektrotechnika magántanárnak volt nagy szerepe a kórház előkészítésében, berendezésében és állandó fenntartási munkáiban (utóbbi vezette például a röntgenvizsgálatokat). A fenntartás kiadásait a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium utasítására külön vezették, a költségeket az egyetemi házi átalányból előlegezték, majd a honvédelmi minisztérium katonai pénztára megtérítette (ők intézkedtek a folyamatos szénellátásról is).7 Az intézmény 1914. október és 1918. november között több mint 10.000 beteget, sebesültet vett fel (megoszlásukat az 1. táblázat ismerted). Az egyetem központi épületének udvari helyiségeiben kialakított kórház termei az épület korabeli alaprajzán jól beazonosíthatók.8 A termeken túl számos, a kórház szolgálatára berendezett kiegészítő helyiséget alakítottak ki (operációs, kötöző, röntgenező, sterilizáló és kötszerraktár, valamint igazgatói, katonai parancsnoki és orvosi szobák). Az összes helyiséget jól tisztítható linóleummal vonták be, korabeli sajtóbeszámolók szerint is mintaszerű volt a tisztaság, a világítás, valamint a természetes és mesterséges szellőztetés. A helyiségeket az oktatásra használt egyéb termektől — az egészségügyi követelményeknek megfelelően — teljesen elkülönítették. A gondos orvosi kezelésnek és az ismertetett viszonyoknak is köszönhetően az itt ápolt betegek 65%-a meggyógyult, a halálozási arány pedig a források szerint mindössze 0,75%-os volt.9 Az egyetem vezetése igyekezett elérni, hogy a hadbavonult és megsebesült műegyetemi polgárok ide kerüljenek. Ugyanakkor azt is sikerrel kérték a honvédelemügyi minisztertől, A Kertészeti Tanintézettől a Kertészeti Főiskoláig. A Magyar Királyi Kertészeti Tanintézet, 1894—939. In: 150 év a kertészettudományi, élelmiszertudományi és tájépítészeti oktatás szolgálatában 1853—2003. Bp. 2003. 41-51. 7 BMEL 3/a. 4. d. ET 1915. március 31., 33. napirendi pont. A fenntartási összeg az egyetemi évkönyvek (Beszédek) hadikórházról szóló részei szerint a következőképpen alakultak: 1914. október 16. — 1915. május 31. között mintegy 23 ezer korona, 1915. június 1. — 1916. május 31. között körülbelül 25 ezer korona, míg 1916. július 1 — 1917. február 28. között körülbelül 19 ezer korona. 8 Négy fedett udvar és a szomszédos alagsori mellékhelyiségek, a négy kórteremből az I. sz. 75, a II. számú 69, a III. számú 81, míg a IV. számú szintén 75 ággyal rendelkezett. 9 A hadikórházban elhunytakról nem maradt fenn külön nyilvántartás: néhányukról a sajtóban megjelentek alapján derül ki a halálozási helye (pl. Bánó Lajos 4-es hegyi tüzér 1917. március 16-án, 22 éves korában hunyt el a Műegyetem hadikórházában a Pesti Hírlap 1917. március 18-i számában megjelent gyászhír szerint), másoknál a www.hadisir.hu oldalon lelhető fel erre vonatkozó információ. 156
