Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 1. Középkor és kora újkor - Tóth Krisztina: Esztergom megyei diákok egyetemjárása a késő középkorban
Tóth Krisztina: Esztergom megyei diákok egyetemjárása a késő középkorban A Kubinyi András által a városok központi helyzetének meghatározására kidolgozott pontozási rendszer egyik fontos eleme a településről 1440 és 1514 között valamely külföldi egyetemre beiratkozott személyek számának meghatározása. A fend rendszer szerint Esztergom a középkor végén a másodrendű városok közé tartozott, néhány ponttal maradva le csupán az első kategóriába sorolt Pesttől, Soprontól vagy Szegedtől.4 Ha csupán az ebben az időszakban egyetemre járók száma alapján rangsoroljuk a várost, Esztergom a városok sorában az előkelő hetedik helyen áll.5 A vizsgált korszakban, azaz a 14. század végétől a középkori Magyar Királyság bukását jelző 1526. évig összesen száztizenegy esztergomi személy látogatott el külföldi egyetemekre.6 Ha pedig vizsgálódásunkat kiterjesztjük egész Esztergom megyére, akkor összesen százharminc személy egyetemjárását vizsgálhatjuk. Esztergom megye az ország harmadik legkisebb területű megyéje volt Torna és Pilis megye után, népsűrűségét tekintve azonban a középmezőnyben helyezkedett el. A megye legkisebb becsült népessége 14 075 fő volt a középkor végén,7 azaz a lakosság körülbelül egy százaléka járt valamilyen külföldi egyetemen, amely a késő középkori felsőfokú iskolázottság tekintetében igen magas aránynak tekinthető. Az Esztergom megyéből egyetemre látogatók között a 15. században a bécsi, prágai és krakkói egyetem volt a legnépszerűbb. A prágai egyetemen az első ismert hallgató az 1379-ben beiratkozott esztergomi Magyar Miklós volt.8 A prágai egyetem népszerűsége a 14. század végén vitathatadan volt az Esztergom megyei diákok körében, de 1388-tól a bécsi egyetemen is találkozunk már a megyéből érkezett személyekkel. Ebedi István fia Jakab és esztergomi Miklós fia László ugyanis 1388. október 13-án kezdte meg tanulmányait Bécsben.9 A 4 Kubinyi András: Városhálózat a késő középkori Kárpát-medencében. In: Bánfától Pozsonyig. Városok a 13—17. században. (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok 35.) Szerk. Csukovits Enikő — Lengyel Tünde. Bp. 2005. 19—30. 5 Syogi László: Az egyetem nélküli ország egyetemistái Mohács előtt. A középkori Magyarország peregrinusai. Az Egyetemi Könyvtár Évkönyvei 14—15. (2011) 27. 6 A szám a bécsi, a krakkói, a prágai és itáliai egyetemek magyarországi hallgatóinak adattára alapján készült: Tüskés Anna: Magyarországi diákok a bécsi egyetemen 1365— 1526. (Magyarországi diákok középkori egyetemeken 1.) Bp. 2008.; Haraszti S%abó Péter — Kelényi Borbála — S%ögi Eásgló-. Magyarországi diákok a prágai és krakkói egyetemeken (1348-1525) I—II. (Magyarországi diákok középkori egyetemeken 2.) Szerk. Draskóczy István. Bp. 2016-2017; Veress Endre: Olasz egyetemeken járt magyarországi tanulók anyakönyve és iratai 1221-1864. (Olaszországi magyar emlékek) Bp. 1941. S^ögi L.: Az egyetem nélküli i. m. 27. Esztergom esetében 165 egyetemjárt személy szerepel. Az eltérés abból fakadhat, hogy a bizonytalan azonosítású személyeket nem vettem figyelembe. 7 Kubinyi András: A Magyar Királyság népessége a 15. század végén. Történelmi Szemle 38. (1996) 157. 8 Haraszti S^abó P. — Kelényi B. — S^ögiL.: Magyarországi diákok i. m. II. 38. sz. 9 Tüskés A.: Magyarországi diákok i. m. 258., 262. sz. 144
