Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)

Oktatástörténet - 1. Középkor és kora újkor - Tar Attila Szilárd: A Göttingeni Egyetem hatása Magyarországon

Тar Attila Szilárd

A Göttingeni Egyetem hatása Magyarországon

A 18. század kezdetén 28 kisebb-nagyobb egyetem létezett német földön (Német-római Császárság területe a Habsburg területek kivételével).1 1700-ig az utolsó egyetemet Halléban alapították meg 1694-ben. A 18. században körülbelül egy tucatnyi új egyetem jött ehhez a listához. Közülük a Göttingeni Egyetem számít mérföldkőnek. Ez volt az első egyetem, amit az állam (Hannover) finanszírozott, nem pedig egy alapítvány. Ezen kívül garantálták a tanítás szabadságát, és a tanított könyvek kiválasztása sem volt cenzúrázva.2 A teológiát háttérbe szorították, miközben a racionális tudományok kerültek előtérbe. Modern tanítási módszereket alkalmaztak. így például kis csoportokban tanítottak, amit szemináriumként ismerünk. Gesner professzor vezette be a szemináriumi foglalkozásokat a klasszika-filológia részlegen.3 „Találmánya” később egész Németországban elterjedt, például Wittenbergben, Erlan- genben, Kidben és Halléban.4

Göttingent gyakran nevezik „Halle lányának”. Átvette Halle újításait és tovább is fejlesztette azokat. Ez volt a legmodernebb egyetem és a leginkább univerzális is. Új tárgyakat vezettek be, mint például jogtörténetet, államtörténetet, természettudományokat és ókortudományt. Göttingen az előkelő világ egyetemévé is vált, és sok külföldi diákot vonzott. A 18. század végére az ország egyik legnagyobb egyetemévé vált.5

1 A lista forrása: Fran% Eulenburg: Die Frequenz der deutschen Universitäten von ihrer Gründung bs zur Gegenwart. Berlin 1994. (Az 1904-es kiadás fotomechanikus utánnyomása.) 162.

2 Rainer A. Müller. Geschichte der Universität. Von der mittelalterlichen Universitas zur deutschen Hochschule. München 1990. 63.

3 Geschichte der Universität in Europa. I—IV. Hrsg. Walter Rüegg. München 1996. II. 568.

4 Bernhard vom Brocke: Zur Entstehung Historischer Seminare und Instimte in Deutschland. Sigriwil. 1999. Blatt 1.

5 Notker Hammerstein: Relations with Authority. In: Geschichte der Universität in Europa, i. m. 142.

133