Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 1. Középkor és kora újkor - Simon Katalin: Az alsófokú oktatás helyszínei Budán a 18. század végétől a 19. század közepéig
Simon Katalin Az alsófokú oktatás színhelyei Budán a 18. század végétől a 19. század közepéig „... mert nem-lehet iga£ boldogsága Tudományok nélkül egy Országnak is... A fenti idézet a nagyszombad egyetem Budára helyezésének ünnepi alkalmából hangzott el, azonban Mária Terézia reformjai nem csak a felsőoktatásra voltak hatással. Tanulmányomban arra keresem a választ, hogyan változtak az I. Ratio Educationis kibocsájtásától kezdve az alapfokú oktatás körülményei, színhelyei Budán. A 18. század utolsó harmadában történt változások nagy hatással voltak Buda arculatára, akár a nagyszombati egyetem 1777. évi áthelyezésére, a kormányszervek II. József-kori Budára költöztetésére (és az ahhoz szükséges infrastruktúra megteremtésére), az egyes szerzetesrendek megszüntetésére, mások letelepítésére, a királyi palota kiépítésére, mint a mindenkori nádor új székhelyére, vagy a Krisztinaváros kiépülésére gondolunk. Kisebb jelentőségűnek tűnik, de ugyanebben az időszakban alakulnak át az alapfokú oktatás színhelyei is a városban, lévén az 1777. évi Ratio Educationis nem csupán az oktatás rendjét, hanem helyeit is részletesen szabályozta. Az alsófokú iskolák, korabeli szóhasználat szerint anyanyelvi- vág) nemzeti iskolák (scholae vernaculae seu nationales)1 2 sorában az alábbiakat különböztette meg (rang szerint alulról kezdve): 1. falusi- és (schola vernacula comparate ad Pagos), mezővárosi népiskola (oppidana vernacula schola), 2. városi népiskola (vernacula urbana schola), valamint 3. elsőrendű népiskola, más néven normáliskola [primaria schola vernacula).3 Ami az oktatókat illeti, a kisebb nemzeti iskolákban a lehetőségek1 Cserey Lőrinc% Háláló beszéd a’ tudományoknak felséges Maria Theresia’ királyi kegyes gondviselése által Budán felállított lakóhellyökbe való béiktatások’ örvendetes napjára. Bécs 1777. 17. 2 A nemzeti (nationalis) jelző — ahogy az eredeti latin magyarázat is jelzi — mindössze az adott intézményben folyó anyanyelvi oktatásra vonatkozott. 3 Ratio Educationis totius rei literariae per Regnum Hungáriáé et Provincias eidem adnexas. Tomus I. Vindobonae. 1777. 70-83. és 114-142. Friml Aladár 1913-as fordításában még falusi-, kisebb városi-, nagyobb városi- és elsőrendű népiskola megjelö121
