Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 1. Középkor és kora újkor - Kelényi Borbála: Magyarországi diákok mindennapjai a középkori Krakkói Egyetemen
Kelényi Borbála: Magyarországi diákok mindennapjai a középkori Krakkói Egyetemen egyetemenként más-más formájú süveg (a négyszögletes birettum vagy a kerek pileum) tartozott.105 A krakkói diákok öltözködését az artes fakultás 1415-ös törvénye szabályozta, amely szerint csak tógában mutatkozhattak.106 A kar 1449-es szabályozása szerint csak azt lehetett megválasztani dékánnak, akinek volt rendes talárja,107 míg 1492-ben meghatározták azt is, hogy öltözetük fekete, egyházi legyen.108 Az Acta Rectoraüa adatai szerint leggyakrabban hosszú, fekete tunica sch olas tica-X. hordtak felsőruhaként. Volt ünnepi és hétköznapi öltözékük, amelynek anyaga tükrözte viselője társadalmi állapotát. Ám a hallgatók viselete nem követte az előírtakat, mivel még az 1533-as ruhatörvény is azt írja le, hogy a tanulókat alig lehet megkülönböztetni a zsoldosoktól és udvaroncoktól, ezért a jogszabály megtiltotta a világi ruhák (rövid köpeny, kilógó ruhaujj, stb.) viselését, valamint a mesterek számára elrendelte, hogy megfelelő fejfedővel rendelkezzenek.109 Azt, hogy az előírásokat mennyire (nem) tartották be hazánkfiai, az általuk elzálogosított, vagy még ki nem fizetett darabok hosszú sora mutatja. 1494-ben Abrudbányai Mártont azért büntették meg, mert tiltott, világi süvegben ment az egyetemre.110 Kassai Schinagel Márk — a híres asztrológus — 1469- ben egy krakkói szűcsnek tartozott egy mente és egy süveg árával, vagyis összesen 1 márkával és 8 lengyel garassal (majdnem két forint).111 1470-ben Privigyei András zálogba adta fekete cseh posztóból készült tunikáját, köpe105 Acta rectoralia i. m. I. Nr. I860.; Ptasnik, J.: Obrazki i. m. 3—11.; IVierus^omki, H.: The medieval university i. m. 111-112.; Tónk S.: Erdélyiek egyetemjárása i. m. 109— 110.; Tompos Lilla: Néhány szó a középkori gyermek- és diákviseletről. In: A magyar iskola első évszázadai (996—1526). Szerk. G. Szende Katalin — Tomka Péter. Győr 1996. 130.; Kashdall, H.: The Universities in Europe III. 385-393.; Knoll, P. W.: “A Pearl” i. m. 204-205. 106 Statuta nec non liber promotionum philosophorum ordinis in universitate studiorum Jagellonica ab anno 1402 ad annum 1849. Szerk. Joseph Muczkowski. Cracoviae 1849. XXIV. 107 Statuta nec non liber promotionum i. m. XXVIII—XXIX. 108 Conclusiones universitatis Cracoviensis i. m. Nr. 121.; S^ymborski, W.: О obyczajach i. m. 26. 109 Acta rectoralia i. m. 1. Nr. 3195., 3197.; Karbowiak, A.: Ustawy bursy i. m. 126-127.; Ptasnik, Obrazki i. m. 7-8.; Baryc% H.: Historja Uniwersytetu Jagiellonskiego i. m. 645-646.; Jelic^, A.: Das alte Krakau i. m. 203., 206.; Petneki Áron: Krakkó. (Magyarok nyomában külföldön.) Bp. 2001. 130—131.; Boroda, К.: Studenci i. m. 211—218., 280— 281.; S^ymborski, W.: О obyczajach i. m. 26. 110 Acta rectoralia i. m. I. Nr. 1732.; Haraszti S^abó P. - Kelényi В. - S%ögi L: Magyarországi diákok i. m. 2975. sz. 111 Ácta rectoralia i. m. I. Nr. 130.; Haraszti S%abó P. - Kelényi B. - S%bgz L.: Magyarországi diákok i. m. 1487. sz. 100
