Mayer László - Tilcsik György (szerk.): Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 14. (Budapest, 2015)

Á. Varga László: Adalékok az 1956. évi forradalom utáni megtorlás egy sajátos intézményéhez, a közbiztonsági őrizethez, különös tekintettel Nógrád megyére

i

ADALÉKOKAZ 1956. ÉVI FORRADALOM UTÁNI MEGTORLÁS EGY SAJÁTOS INTÉZMÉNYÉHEZ, A KÖZBIZTONSÁGI ŐRIZETHEZ, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL NÓGRÁD MEGYÉRE'

vizsgált témakör szakirodaimának áttekintése alapján elmondható, hogy az 1956.

december 13-án bevezetett közbiztonsági őrizettel - vagy ahogy a közbeszédben nevezték: az internálással - eddig csak igen keveset foglalkozott a történetírás, hiszen csupán Kahler Frigyes rövid, az általánosság szintjén mozgó áttekintése,1 2 valamint Ilkei Csaba tudományos népszerűsítő' könyve áll az érdeklődó'k rendelkezésére,3 ráadásul utóbbi inkább az 1956 utáni megtorlást megelőző, az 1945 és 1953 közötti időszakban alkalmazott internálásról, illetve annak intézményrendszerérői, az internálótáborokról szól.

Ma már kevéssé vitatott szakmai álláspont, hogy a forradalom nem ért véget 1956. november 4-én. A szovjetek második invázióját követő megrendülést november 10-től egy úgynevezett kettős hatalom követte - amelyet néhányan inkább az utóvédharcnak időszakának tekintik -, amely időponttól a forradalom erői már nem, a kádári rendszer szerveződő hatalmi centrumai pedig még nem tudták kizárólagosan érvényesíteni akaratukat. A Kádár-féle Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a forradalmi bizottságok működését ekkor még nem merte, nem tudta felszámolni, ezért „csak” politikai tanácskozó szervként ismerte el őket.4 Miután semmi sem tiltotta a területi munkástanácsok létrejöttét, ezért számtalan megyei/területi, fővárosi, a helyi munkástanácsok tevékenységét koordináló munkástanács alakult, amelyek akadályozták a restauráció gyors végrehajtását. Ezért a munkások önszerveződésével párhuzamosan, azok visszaszorítására Kádárék megszervezték a volt rendőrökből, katonatisztekből, valamint megbízható párttagokból a karhatalmi alakulatokat. A kettős hatalom végét december első napjaira tehetjük. Ekkortól Kádárék már nyíltan vállalták a harcot a forradalom vívmányait továbbra is megőrizni kívánókkal szemben.

1 A témáról először 2012. december 7-én Salgótarjánban, a „Megfélemlít, megbüntet, megaláz...”. Az 1956-os forradalmat követó' megtorlás Nógrád megyében” elnevezésű konferencián „Megtorlás 1956 után - különös tekintettel az igazságszolgáltatás nógrádi forrásaira” címmel tartottam előadást.

2 Törvények és rendeletek hivatalos gyűjteménye (továbbiakban: Trhgy.), 1956. 119., 192. p.

3 Ilkei Csaba: Internáló táborok Kistarcsától Recskig. Bp., 2013. 338 p. http://leleplezo.eu/tarhely/leleplezo/dokumentumok/intemalo_taborokjavitott_s.pdf (Megtekintve: 2015. június. 15.)

4 Lásd az 1/1956. (XI. 9.) számú kormányrendelet 2. §-át, valamint a 6/1956. (XI. 12.) számú kormány- határozatot.

■ A. Varga László

■ 351 ■