Mayer László - Tilcsik György (szerk.): Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 14. (Budapest, 2015)

Hudi József: Takácsi nemesi község társadalma és önigazgatása a 18-19. században - Soós István: Fiume inkorporációja a Magyar Királyságba, 1776-1827

hogy röviddel a Vérmezőn történt kivégzések után és a még javában zajló, további vizsgálatok közepette az országgyűlés 1796-ban nádorrá választotta József főherceget, és kiemelkedő segélyt szavazott meg a franciák elleni háborúra. A király és a rendiség útjai nem váltak el. Később sem. A fent többször emlegetett bizottsági munkálatokat utóbb sem tárgyalták. Szabadság, tulajdon, közteherviselés, népképviselet, jogkiterjesztés és hasonló ügyek nem kerültek napirendre, annál inkább és annál rendszeresebben a már évtizedekkel korábban is avítt előjogok védelmezése, annak büszke, országgyűlési hirdetése, hogy a nemes nem adózik. „A nemesség első tulajdona ... abból áll, hogy a nemesek semmi szín alatt adózásokra ne kényszeríttessenek .. .”u - olvassuk. Vagy: „A törvény közönséges ... minden nemes ember ment minden adózásoktól .. .”.n „Abból áll a magyar nemességnek igazi dísze, hogy semmi szín alatt adózásra ne kény szeretessen .. .”.12 13 14 „A felkelés kötelessége egybe van kapcsolva a nemességnek mindennemű adói kötelesség [alóli] szabadságával.”15 A nemesség „... sem mediate, sem immediate adóval nem tartozik .. .”16 stb.

Többek között ezért - a király és a rendiség alapvetően békés egymás mellett élése miatt - volt sikertelen Napóleon 1809-ben tett, egyébként komolytalan szövetség ajánlata, és nem sokkal később ezért lépett vele szövetségre Ausztriával együtt Magyarország, és ezért fordult rövid úton szembe vele 1813-ban, az oroszországi megaláztatás utáni évben. A régi rend a reformkor előtt egyszer kapott mély sebet, mégpedig II. József uralkodása alatt, az idő azonban 1790/91-ben visszazökkent a régi kerékvágásba. A jakobinus mozgalom a rendi Magyarországot érintetlenül hagyta, a folyamatos háborúk Franciaország majd Napóleon ellen vagy mellett, pedig inkább konzerválták, mintsem bomlasztották volna a hagyományos struktúrákat. A régi rend folyamatosságában tehát egyszer tapasztalhatunk törést/fordulatot, 1780 és 1790 között. A következő nagy törés a reformkorig váratott magára.

12 Magyar Ország Köz-Gyűlésének Jegyző-Könyve. 1807. Pesten, 1807. (továbbiakban: OGy, 1807.) 312. p.

13 OGy, 1807. 628. p.

14 Magyar Ország Gyűlésének Jegyző Könyve ... Po’sonyban, 1808. (továbbiakban: OGy, 1808.) 216. p.

15 OGy, 1808. 298. p.

16 Magyar Ország’ Gyűlésének Jegyző Könyve ... Pozsonyban, 1811 és 1812. 153. p.

■ 99 ■