Mayer László - Tilcsik György (szerk.): Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 14. (Budapest, 2015)

Várady Zoltán: A császári hadsereg jelenléte Tolna vármegyében a 17-18. század fordulóján

Az önkormányzat működése ténylegesen 1698 decemberétől követhető nyomon Gyurekovics Péter vármegyei jegyző (juratus notarius) tevékenysége nyomán, akinek az első közgyűlési jegyzőkönyvi kötet összeállítása köszönhető.7 Gyurekovics 1698-tól haláláig, 1732-ig viselte tisztségét, miközben 1712 és 1718 között párhuzamosan az alispáni teendőket is ellátta, sőt időközben Baranyában is betöltötte mindkét pozíciót.8

A VÁRMEGYE ÉS A CSÁSZÁRI HADSEREG

A vármegyei közgyűlések konkrét tárgysorozata és intézkedési jogköre a rendszeres működés folyamán alakult ki, de a 17-18. század fordulóján az újonnan megalakuló apparátus számára talán a legnehezebb feladatot és a legtöbb problémát az adófizetési kötelezettségen kívül a császári hadsereg egységeinek átvonulása, beszállásolása, élelmezése (orális és equilis portio) és szállítása okozta, amelyhez az utánpótlást biztosító társzekerek ökreinek és az élelmezési stáb ellátása is hozzátartozott.9

A vármegye területén felbukkanó császári ezredek, századok mozgását pontosan nyomon követhetjük, kiváltképpen a büntetésként, a hadiadó behajtására (executio) érkezett egységeké, amelyek a főhadbiztosok utalványozása alapján jártak el, és akiket a vármegyei apparátus többször is próbált az utalványozott összegek mérséklésére bírni.10 11 A repartíciók pedig az adók vagy a császári csapategységek településenkénti elosztását tartalmazzák.

A császári reguláris erők mellett a vármegye a közrend, a közbiztonság fenntartására vármegyei katonaságot szervezett a vármegyei hadbiztosok irányításával,11 a börtön őrzését pedig vármegyei hajdúk félfogadásával oldották meg.12

A vármegye számára rengeteg fejtörést okozott a rác katonáskodó elemek jelenléte, hiszen őket adómentességgel ruházták fel a császári-királyi rendelkezések. A rácok, akik a szabad katonaelemek közé sorolták magukat, kihasználták sokáig bizonytalan jogállásukat, és emellett állandó mozgásukkal, a török határon túlra történő szökésükkel, adó alóli kibújásaikkal rengeteg kellemetlenséget okoztak a vármegyei apparátus számára, amely néha éppen emiatt nagyon kemény fellépésre kényszerült velük szemben.13

7 TML Mkjkv. 20. p.; Holub, 1974. 57-59. p.; Várady 1992. 3-4., 9. p

8 Holub, 1974. 58. p.; Horváth, 1974- 128.,147. p

9 TML Mkjkv. 19-20., 32., 36., 49., 52., 60., 61., 72. p.; Holub, 1974- 91-94. p.; Wellmann Imre: Magyar- ország népességének fejlődése a 18. században. In: Magyarország története, 1686-1790. Főszerk. Ember Győző, Heckenast Gusztáv. Bp., 1989. (továbbiakban: Wellmann, 1989.) 27-28. p. (Magyarország története; 4/1.); Várady, 1992. 37. 39. p.; Várady Zoltán: A Völgység története 1698-1703 között a közgyűlési jegyzőkönyvek alapján. In: Völgység konferencia, 1995. Szerk. Szita László, Szőts Zoltán. Bonyhád, 1996. (továbbiakban: Várady, 1996.) 128-129. p.

10 TML Mkjkv. 53-54-, 62., 66. p.; Holub, 1974. 93. p.; Várady, 1992. 32-33., 40., 45. p.

11 TML Mkjkv. 32., 35-36., 37., 47., 65., 72. p.; Holub, 1974. 68. p.; Várady, 1992. 14-, 17., 18., 25., 44., 45., 48. p.

12 TML Mkjkv. 4L p.; Holub, 1974. 68. p.; Várady, 1992. 23. p.

13 TML Mkjkv. 50. p.; Kämmerer Ernő: A döbröközi eset, 1699. Különnyomat. Szekszárd, 1909. 26. p. Szekszárdon is jelentős rác lakosság élt. Lásd: Holub, 1974.19., 24-28. p. Részletesen elemzi a rácok helyzetét Tolna megyében Koch József: Paks története a Habsburg-abszolutizmus korában. In: Paks nagyközség monográfiája. Szerk. Németh Imre. Paks, 1976. 33. p.; Szőke Sándomé Zsíros Mária: Az 1692. évi Kelcz Mihály-féle összeírás. In: Tanulmányok Tolna megye történetéből. 10. Szerk. K. Balog János. Szekszárd, 1983. 23-25. p. A Kelcz-összeírás alapján a lakosság a dombóvári uradalomban is rác volt. Lásd: Szflkály Ferenc: Hungária eliberata. Budavár visszavétele és Magyarország felszabadítása a török uralom alól, 1683-1718. Bp., 1986. (továbbiakban: Szakály, 1986.) 150. p.; A rácok katonai szerepéről és kiváltságairól lásd: Wellmann, 1989. 31-33. p.; R. VárkcnyiAgnes: A társadalom a 17-18. század fordulóján. Társadalomfejlődés és országegység. In: Magyarország története, 1686-1790. Főszerk. Ember Győző, Heckenast Gusztáv. Bp., 1989. (továbbiakban:

■ 68 ■