Mayer László - Tilcsik György (szerk.): Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 14. (Budapest, 2015)
Ivica Šute: Hogyan kezdődött? Horvátország és a Mogersdorf Nemzetközi Kultúrtörténeti Szimpozion
1 zásában. E döntés nyomán a horvát és magyar történészek 1972 márciusában Zágrábban találkoztak, és együttműködési tervet fogadtak el. Ez magában foglalta, hogy a horvát és magyar történészek együtt dolgoznak a Mogersdorf Szimpozion szervezésében, továbbá, hogy gondoskodnak arról, hogy tudományos kutatásaik eredményeit tartalmazó tanulmányaik folyóirataikban történő kölcsönös publikálás révén mindkét országban megjelenjenek, továbbá kölcsönös vendégelőadásokat szerveznek, iskolai tankönyveiket re- cenzeálják, munkatanácskozásokat tartanak, valamint kiadványcserét folytatnak. Az 1980-asa években a horvát történészek együttműködése közép-európai kollégáikkal folytatódott, és többnyire a Jugoszláv Történészek Szövetsége bizottságai révén valósult meg. Az említett bizottságok közül a legjobban a Jugoszláv-Csehszlovák - amelyben Hrvoje Matkovic volt a horvát képviselő -, és a Jugoszláv-Olasz - ebben Maja Boskovic-Stulli, Dragovan Sepie és Tomislav Raukar képviselte Horvátországot -, valamint a Jugoszláv-Osztrák Bizottság - amelyben horvát részről Mirjana Gross vett részt - dolgoztak. Így az osztrák történészek 1987-ben Burgenlandban megtartott éves kongresszusán „horvát trió” - Mirjana Gross, Agneza Szabó és Dragutin Pavlicevic - tartottak előadásokat. Továbbra is az együttműködés sajátos formáját képezte a Mogersdorf Nemzetközi Kultúrtörténeti Szimpozion. A kormányok és politikai képviselőik az öt- és tízéves jubileum alkalmával nagyra értékelték a Mogersdorf Szimpozion munkáját és fejlődését, és magas állami, tartományi és megyei kitüntetéseket adományoztak a tudományos, kulturális és politikai párbeszéd előmozdítása érdekében végzett különleges szolgálataikért a Szmpózion szervezőinek. így történt például az 1979. július 2. és 6. között Mogersdorfban lebonyolított Mogersdorf Nemzetközi Kultúrtörténeti Szimpozionon, amikor is a konferenciasorozat megindulásának 10. évfordulóját ünnepelte, bár az a bizonyos, 1969-ben nem volt nemzetközi. 1979-ben a szervezők különösen ünnepélyes körülményeket biztosítottak. A jubileum alkalmából Theodror Kery, Burgenland tartományfőnöke a Burgenlandi Tartományi Kormányhivatal döntése alapján a Szimpozion kiemelkedő résztvevőit és nemzetközi szervezőbizottság tagjait kitüntetésben részesítette. A Horvát Szocialista Köztársaságból Ivan Kampus és Igor Karaman kapott elismerést. Miként már előzőleg említettük, a horvát részvétel az 1980-as években nem csökkent, így például az első, Stájerországban megtartott Szimpozionon - amelyet 1982-ben Grazban rendeztek - 19 szakember vett részt. Közöttük voltak a Horvát Történelmi Társulatok Egyesülete zágrábi, zadari, eszéki, pulai, slavonska pozegai, rijekai illetőségű küldöttei, és vezetőjük Ivan Kampus, a Horvát Történelmi Társulatok Egyesülete főtitkára.27 A horvát delegáció tagjai között gyakran a Horvát Szocialista Köztársaság magasrangú politikai személyiségei is helyet kaptak. így például 1982-ben Grazban Gojko Stekovic, a képviselőház végrehajtó tanácsának alelnöke és Vladimir Pezo, a Horvát Szocialista Köztársaság Oktatási, Kulturális és Testnevelési Bizottságának titkárhelyettese voltak jelen.28 A horvát delegáció nevében Dusán Plecas, az Eszéki Egyetem dékánhelyettese a konferencia valamennyi résztvevőjét meghívta az 1983. évi Mogersdorf Szimpozionra, amelyet immáron második alkalommal Eszéken rendezetek meg. 1 1‘ Vranjes-Soljan, Bozena: Medunarodni kulturnopovijesni simpozij Mogersdorf. In: Radovi, 1982. Ured. Josip Lucie. Zagreb, 1982. 245. p. 28 Pavlicevic, Dragutin: Medunarodni kulturnopovijesni simpozij Mogersdorf. In: Hz, 1982. Ured. Jaroslav Sidak. Zagreb, 1982. 327. p. ■ 371 ■
