Mayer László - Tilcsik György (szerk.): Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 14. (Budapest, 2015)

Á. Varga László: Adalékok az 1956. évi forradalom utáni megtorlás egy sajátos intézményéhez, a közbiztonsági őrizethez, különös tekintettel Nógrád megyére

Az internáltak számát tekintve Salgótarján vezeti a sort 26 fővel, majd Szécsény (11 fő), Pásztó (kilenc fő), Zagyvapálfalva (ma: Salgótarján része) (hét fő), Nagybátony (hat fő), Balassagyarmat és Kisterenye (öt-öt fő) következik. Az előbbi helységeken kívül hét településről négy-négy főt, 12 településről három-három főt, 15 településről két- két főt, míg 24 településről egy-egy főt internáltak. Feltűnő, hogy az összes őrizetes pontosan 50%-a Salgótarjánból, illetve a salgótarjáni járásból került ki, amely adat ékesen bizonyítja a salgótarjáni iparmedencének a forradalomban játszott meghatározó szerepét.

Az eddigiek alapján kirajzolódó tendenciák okvetlenül szükségessé teszik a hiányzó 209 internált adatainak feldolgozását, amelynek révén árnyalható vagy akár módosíthatók lesznek fentebbi megállapításainak. Ugyancsak fel kell tárni, hogy az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában őrzött iratok mennyivel tartalmaznak több információt a Nógrád Megyei Ügyészség adatainál, illetve érdemes lesz azt is megvizsgálni, hogy a bírósági eljárás alá vontak közül hány főt internáltak.

■ 358 ■