Mayer László - Tilcsik György (szerk.): Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 14. (Budapest, 2015)

Szántó László: Fejezetek a TIT Somogy Megyei Szervezetének történetéből, 1953-1985

I de tagjaik többsége is ebből a társadalmi csoportból került ki, és ugyancsak magasnak te­kinthető kaposvári vagy kaposvári munkahellyel rendelkező tagok aránya. A politikai el­várások és a szervezet presztízse emelésének szándéka magyarázzák a vezetőség összetételét. A testületi tagságnak nagyjából egytizede került ki a nők közül. A korosztályi összetétel alakulását a tagsági kartonok többségének hiányában sajnos, nem tudjuk bemutatni. A tárgyalt időszakban a járási TIT-szervezetek kiépítése teljes mértékben meg­történt. Az operatív szervező munkát többnyire mellékállású titkárok végezték. Ez alól a Siófoki és a Nagyatádi járás jelentett kivételt részben a kedvezőbb feltéte­lek, részben pedig az igények nagysága miatt. Az előbbi esetben a balatoni üdülők­ben, míg Nagyatádon az ipari üzemekben végzett ismeretterjesztés jelentett plusz tényezőt a többi járási székhelyhez képest. A megye nagyobb községeiben (körzet- központokban) TIT-csoportokat hoztak létre a falusi lakosság könnyebb elérhetősé­ge érdekében. Ezt a szervezeti formát a mezőgazdasági, majd a tanítóképző főiskola diákjai körében is meghonosították. A TIT működésének pénzügyi háttérét előbb főként az állami költségvetési támo­gatás biztosította, amely azután egyre nagyobb mértékben egészült ki a saját bevételek­kel. A szabadegyetemi előadásokat - igen alacsony összegű - belépődíjjal látogathat­ták az érdeklődők. Az idegennyelvi oktatás tekinthető az első igazi bevételi forrásnak. Az 1950-es évek végétől beinduló üzemi, mezőgazdasági és egyéb akadémiai sorozatok pénzügyi költségeit a megrendelő gazdálkodó szervezetek, a községi tanácsok és a tö­megszervezetek fedezték. Az állami támogatás aránya már az 1960-as évek közepén a költségvetés harmadára-negyedére csökkent, amely arány azután nem változott az 1980-as évek elejéig. Példaként említjük, hogy 1981-ben a 3.000.000 forintot megha­ladó saját bevétel mellett 1.100.000 forint támogatást kapott a szervezet. Az 1960-as évek közepétől az úgynevezett akadémiai rendszerű, tehát a temati­kus, vagy vegyes témájú előadássorozatok jellemezték az ipari üzemekben és a terme­lőszövetkezetekben folytatott, az akkori gazdaságfejlesztési célokhoz és feladatokhoz igazított ismeretterjesztést. A fiatalok és a szülők számára ugyancsak akadémiai rend­szerben szerveztek előadásokat. A balatoni idegenforgalom gyorsütemű fellendülése miatt a somogyi ismeretterjesztés és propaganda egyik kiemelt területeként kezelték a Balaton parti településeken folyó munkát. Az ismeretterjesztés legmagasabb szintű területét a több tudományágban megszer­vezett szabadegyetemi előadássorozatok jelentették, amelyek az 1960-as évek második felétől váltak rendszeressé nemcsak Kaposváron, hanem a járási székhelyeken is. A szak- szervezetek megyei tanácsával kötött megállapodás alapján, 1966-tól indult a Latinka Sándor Szabadegyetem néven meghirdetett előadássorozat.22 A járási székhelyek közül Siófokon és Nagyatádon sikerült még ilyen típusú programot elindítani. A falusi isme­retterjesztés körében kísérleteztek a népfőiskolái forma, a tematikus előadássorozatok szervezésével. Filmklubok, filmbaráti körök működtek nemcsak a megyeközpontban, hanem a járási székhelyeken is. Kaposváron megalakították a Fiatal Alkotók Fórumát, 22 A szabadegyetem 1968-1969. évi programjának elsó' félévi eredményeiről készült beszámoló szerint a megyeszékhelyen hét témakörben, valamint Siófok városban és két községben indítottak előadássoroza­tot, egyebek között a pedagógia, a vezetéslélektan, a retorika és az idegenforgalom témakörében. SML TITir. 12. doboz. Elnökségi beszámolók gyűjtője. 1969. január 27-ai beszámoló. ■ 349 ■

Next

/
Thumbnails
Contents