Mayer László - Tilcsik György (szerk.): Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 14. (Budapest, 2015)
Szántó László: Fejezetek a TIT Somogy Megyei Szervezetének történetéből, 1953-1985
1 tályokhoz tartoztak. A taglétszám dinamikusan emelkedett, és létrehozták az első járási szervezeteket is. A szervezet mindennapi tevékenységi köréből kiemelésre érdemes a szabadegyetemi oktatás meghirdetése „Tudományos esték” elnevezéssel.10 11 A TTIT klubja az útkereső értelmiségiek legfontosabb találkozási helyévé vált 1956 nyarának-őszének válságos időszakában. Ennek is köszönhető, hogy a Társulat központi irodalmi szakosztálya megrendezhette Kaposváron Márkus István szociográ- fus „Somogyi összegezés” című, nagy közéleti visszhangot kiváltó tanulmányának vitáját. Az 1956. október 19-én, csaknem 1000 fő jelenlétében megrendezett agrárvita11 helyi viszonylatban óriási érdeklődést váltott ki, és ezért szinte a forradalmi események somogyi előjátékának is tekinthető. ÚJJÁSZERVEZÉS, AZ ISMERETTERJESZTÉS HATÓKÖRÉNEK KITERJESZTÉSE 1956 után a TTIT tevékenységének újjászervezése mind országos, mind pedig somogyi viszonylatban bonyolult körülmények között történt, éspedig nem kevés vita kíséretében. Mód Aladár főtitkár a helyi szervezetekhez intézett körlevelében12 kifejezte azt a reményét is, hogy a Kádár-kormány meg fogja őrizni a forradalom legfontosabb vívmányait, amit támogatnak, amennyiben a többpártrendszer alapján alakul új kormány. Az 1957. április 8-án megtartott országos elnökségi ülésen így értékelte a szervezet helyzetét: „Mi a magunk részéről az eddigi munkánk alapján meg voltunk győződve arról, hogy Társulatunknak továbbra is fontos és nélkülözhetetlen szerepe lesz szocializmust építő népünk segítésében.”13 A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának 1958. április 29-én lezajlott ülésén tárgyaltak a Társulat helyzetéről és jövőjéről. A vita során erősen bírálták Mód Aladárt állásfoglalásai miatt.14 15 E körülmények szabták meg az 1958. május 24-én és 25-én megtartott országos küldöttközgyűlés légkörét és tartalmi, szervezeti döntéseit. Új alapszabályt fogadtak el, amely tartalmi szempontból önkéntes tagságon alapuló értelmiségi tömegszervezetnek deklarálta a Társulatot. Az új elnevezés: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat lett. A küldöttközgyűlés határozatával módosították az országos és megyei irányító testületek működési rendjét: elnöki bizottságot állítottak fel, amely közvetlenül gyakorolta az irányítást, felügyelte a titkárságok tevékenységét, majd később ügyvezető elnökség látta el ezt a feladatkört országos, megyei és járási szinten egyaránt.13 Az 1964. május 12-én lezajlott országos küldöttközgyűlés, előzetes pártpolitikai állásfoglalás nyomán határozott a Hazafias Népfrontba való belépésről, megőrizve a szervezet belső önállóságát.16 A TIT a következő években szoros kapcsolatot épített 10 SML TITir. 5. doboz. Elnökségi ülések iratai. Beszámoló a TTIT Somogy Megyei Szervezetének megalakulása óta végzett munkájáról, 1958. február 13. 11 Lásd erró'l bővebben: Szántó László: A Somogyi összegezés kaposvári vitája. Forrásközlés. = Agrártörténeti Szemle, 1995. 1-4. sz. 354-437. p. 12 Erró'l a tényről Mód Aladár a TTIT Országos Elnökségének 1957. április 8-ai ülésén ejtett szót. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (továbbiakban: OL) TITir. A TIT Országos Elnökségének iratai. Az 1957. április 8-án megtartott ülés jegyzőkönyve, (továbbiakban: Elnir. Jkv., 1957. április 8.) 6. p. 13 OL TITir. Elnir. Jkv., 1957. április 8. 3. p. 14 OL A Magyar Szocialista Munkáspárt iratai. A Politikai Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 76. ő. e. Az 1958. április 29-i ülés iratai. 15 Karvalics, 2001. 87-88. p. 16 Karvalics, 2001. 95. p.; Vigh Károly: A TIT történetének fejezetei 1964-től 1982-ig. In: Vigh, 2001. 100. p. ■ 347 «
