Mayer László - Tilcsik György (szerk.): Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 14. (Budapest, 2015)
Polgár Tamás: Egy kaposvári levéltáros mindennapjai. Keszthelyi Ferenc munkanaplója 1951-ből
levéltáros mindennapjairól, valamint az intézmény egészéves tevékenységéről. A lakoni- kus bejegyzések tovább árnyalják azt a képet, amelyet a Somogy Megyei Közlevéltár (1953- tól Kaposvári Állami Levéltár) munkatársai az 1950-es évek elején végeztek. A levéltár szocialista-kori történetének kezdeti szakaszára Kanyar József életrajzi visszaemlékezései megfelelően részletesen utalnak.6 Ezekből értesülhetünk arról a hatalmas munkáról, amelyet a levéltár dolgozói végeztek. Az 1950-es évek a nagy iratbeszállítások kora volt. A kaposvári levéltár ekkor gyűjtötte be az tanácsosítás előtt keletkezett és megmaradt megyei, járási és községi iratokat, a családi és egyházi levéltárakat, az ipartestületi anyagokat, a köztestületek iratait, térképeket stb. így állománya az 1950-es években 2220 iratfolyóméterről 4517-re duzzadt. A növekvő irategyüttes újabb raktárakat is igényelt, és Kanyar József jó kapcsolatokkal, valamint megfelelő vezetői karakterrel rendelkezve harcolta ki a levéltár bővítését. Az intézmény alapterülete 1 évtized alatt 607 m2-ről 857 m2-re, polcfolyóméter-kapacitása 2100-ról 4212-re bővült, míg a dolgozók száma két főről öt főre nőtt.7 E száraz tényadatok mögé nyújt némi bepillantást Keszthelyi Ferenc munkanaplója. Milyen munkarend volt akkor a levéltárban? Hogyan történt a kiszállás és az iratbegyűjtés? Milyen időbeosztással dolgozott akkor egy levéltári alkalmazott? Milyen rutinfeladatokat látott el? Történtek-e rendkívüli események? Mindezt 1 évben kicsit részletesebben láthatjuk a munkanapló és a levéltári 1951. évi iktatott iratainak segítségével. A KAPOSVÁRI LEVÉLTÁR SZEMÉLYI ÖSSZETÉTELE 1951-BEN A levéltárat 1951-ben Kanyar József vezette, aki 1988-ig töltötte be az igazgatói tisztet. Kanyar a 20. század második felében nemcsak a kaposvári levéltár, hanem a magyar levéltári szakma és a honismereti mozgalom nagyfonnátumú szakembernek számított,8 aki az 1949. január 31-én nyugdíjba vonult Molnár Istvántól vette át a stafétabotot.9 Molnár az 1930-as években a levéltár Rippl-Rónai téri első emeleti tölgyfaszekrényes, üvegablakos bútorzatának kialakításában és a levéltári anyag újbóli rendszerezésében hatalmas munkát végzett. 1913-tól látta el a főlevéltárnoki feladatokat. Sokáig tiszteltdíjasként dolgozott még, azonban 1951. szeptember 30-tól a LÖK Móricz Irén és Molnár István tiszteletdíjas munkakörét fedezet hiányában felmondta.10 A 20. század első felének somogyi főlevéltárnoka Patalomban, 1953. március 11-én hunyt el. Az 1950-ben kinevezett, 34 éves új igazgató, Kanyar József nagy lendülettel kezdett az általa legfontosabbnak ítélt feladathoz, az iratbegyűjtéshez és az iratmentéshez. Ehhez megfelelő létszámú szakszemélyzet is szükséges volt, amelynek fejlesztése érdekében az igazgató mindent megtett. Az 1950-ben két fővel - egy tudományos munkatárs és egy raktárkezelő - működő levéltár személyi állománya 1951-ben egy levéltári munkaerővel bővült, és ugyanebben az évben változott a raktárkezelő személye is. Egy érdekes, de a szocialista korszakban nem meglepő karrier tanúi lehetünk. Horváth Imre raktárkezelőt a Somogy Megyei Tanács VB 503/1951. szá6 Kanyar József: Honismeret és nemzettudat. Életrajzi vallomás. Bp., 2000. (továbbiakban: Kanyar, 2000.) 57-91. p.; Uő: Somogy Megye Levéltára. Kaposvár, 1962. (továbbiakban: Kanyar, 1962.) 194-205. p. 7 Kanyar, 1962. 198. p. 8 Méltatását lásd: Bősze Sándor: Kanyar József (1916-2005). = Levéltári Szemle, 2005. 1. sz. 84-88. p. 9 Kanyar, 1962. 192. p. 10 SML SMLir. 1910/1951. Molnár Istvánról lásd még: Gőzsy Zoltán: „A közéleti munka tanítómestere”. In: A történelem szálai. Tanulmánykötet Vonyó József 65. születésnapjára. Szerk. Fischer Ferenc, Hegedűs Katalin, Rab Virág. Pécs, 2010. 175-187. p. ■ 340 ■
