Mayer László - Tilcsik György (szerk.): Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 14. (Budapest, 2015)
Décsey Sándor: "Olasz" zászló Somogyországban. Zászlóavatás a kaposvári m. kir. "Nagy Lajos Király" 6. honvéd gyalogezrednél 1939-ben
területekre bevonuló összes gyalogezrednek legyen zászlója, ezért a Hadimúzeum anyagából összesen 12 darab 1869 M honvédzászló adtak át az érintett alakulatoknak. A „ROSSEB” BAKÁK 1920-AS ZÁSZLÓJA Az 1869 M csapatzászlók 1. világháború utáni használatával kapcsolatos problémák nem érintették a kaposvári gyalogezredet. Ök ugyanis azon alakulatok közé tartoztak, amelyek a Nemzeti Hadsereg létrejöttét követően, az 1920-as évek elején új csapat- zászlót kaptak. Az első hetekben-hónapokban nem tartozott a legfontosabb teendők közé, de hamarosan „előkerült” a csapatzászlók kérdése. Ennek megoldására a főve- zérség 1919. október 27-én Siófokról táviratot küldött a katonai körletparancsnokságoknak az ezredzászlók rendszeresítése tárgyában.5 A Horthy Miklós által aláírt távirat tartalmazta a budapesti bevonulás előtti teendőket a csapatzászlókkal kapcsolatban. A zászlókérdés azonban nem oldódott meg véglegesen ezzel a gyors intézkedéssel, így még az ugyanazon év decemberében ismét napirendre került a kérdés. A Hadimúzeumnak küldött minisztériumi ügyirat azt tartalmazza, hogy a fővezérség határozata alapján a közönség által felajánlott zászlók nagyságának a volt hadseregnél használatos zászlókéhoz kellett hasonlatosnak lennie.6 A zászló alapja fehér selyem, szegélyét 10 cm széles sávban piros-fehér-zöld, egymás mellé „... háromszög alakban kidolgozott csíkok .. .”7 alkotják. „A zászló egyik oldalán Szűz Mária képével és a szokásos jelmondattal díszítendő', a másik oldalon mindaddig míg az államforma mellett a nemzet gyűlés nem döntött üresen hagyandó. ”8 Átiratában az ügyosztály a jelmondattal kapcsolatban megjegyezte, hogy ......idevágó szokásos jelmondat több van...”9 10 és arra az álláspontra helyezkedett, hogy azt nem szabad szabályozni, hanem az adományozókra kell bízni, mivel „O tudja mily szokásos kifejezések azok a vidékükön, ami lelket önt a népbe, erőt ad a katonának, s cselekvésre készteti a harcost.’40 A zászló méretét a fővezérség idézett döntése tehát 132x155 centiméterben állapította meg, amely a m. kir. Honvédség zászlóinak mérete volt, a határozat nehezen értelmezhető csíkjait pedig a minisztériumi előterjesztők pártázatra módosították. Az, hogy a címer helyét a rendelet üresen hagyta, pontosan jelzi az államforma körüli bizonytalanságot. Mivel 1920 márciusától ismét a királyság lett az államforma, a korona címerre helyezésének semmilyen közjogi akadálya nem lehetett. A címertípus kiválasztása már nem volt ilyen egyszerű. A trianoni döntés után a hagyományos magyar középcímer használata államjogilag alaptalanná, címerjogilag igénydeklarációvá vált, igénycímerré, hiszen tartalmazta az elszakított országrészek címereit is. Ezt az utódállamok, természetesen, sérelmezték és több ízben szóvá is tették. Van ezeknek a zászlóknak ugyanakkor egy olyan része, amely teljesen idegen a korábbi korok magyar katonai zászlóitól. Ez pedig a jelmondat zászlólapon való megjelenése. A magyar és az osztrák birodalmi haderőben ez nem volt gyakorlat a legkorábbi, 5 HTM It. 1919-es iratok. 18203/7-1919. A távirat a szombathelyi, kaposvári, székesfehérvári, budapesti, miskolci és szegedi körletparancsnokságnak szólt. 6 HL HM 21156/Elnökség 6. 1919. 7 Uo. 8 Uo. 9 Uo. 10 Uo. ■ 282 ■
