Mayer László - Tilcsik György (szerk.): Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 14. (Budapest, 2015)
Vonyó József: Gömbös Gyula és a társadalmi egyesületek
érdekében tartotta fontosnak, hogy „... lehetőleg az egész magyar társadalmat felölelhesse.. ,”,4 kibó'vítse szervezetét, tagjai sorába fogadjon mindenkit, aki .. igaz magyarnak vallja magát, és aki egy »küzdés szellemében« nevelkedő nemzedéket ...”5 óhajt. A nemzeti eszme pótlása ...”6 révén tervezték biztosítani a tömegek és ezáltal a valláserkölcsi alapra fektetett Magyarország [sic!] szellemi úton való természetes fejlődését.”7 Mindenki támogatását várták e program megvalósításához, amelynek beteljesülése révén - Gömbös reményei szerint - Magyarország nagyobb és erősebb lesz, mint valaha.”8 A Tanácsköztársaság leverése/bukása után ennek jegyében igyekezett kiterjeszteni a MOVE tevékenységét az egész országra. Nem tudni milyen sikerrel zárult tervük, hogy „... az ország minden ügyágazatában a hivatalnokok MOVE-isták ...”9 legyenek. Mindenesetre nagyszabásúra tervezett tagtoborzásuk is egyértelműen jelezte: olyan szervezetet akartak kialakítani, amely megbízható vezetői révén képes a Gömbös által is vallott nézetek jegyében az egész társadalmat átfogni és tevékenységét irányítani.10 11 Ezt szolgálta az is, hogy a tagokat katonás fegyelemre kötelezték az alapszabályokban, miközben a szervezet irányításában meghatározó szerepet játszottak az aktív tisztek. Ugyanezen célok jegyében alakították át az egyesület munkáját és ügyosztályainak szerkezetét. Többek között nemzetvédelmi, propaganda, gazdasági, tudományos, többféle kulturális, valamint sport osztály működött, ami egyértelműen jelzi, hogy a MOVE az élet minden területén érvényesíteni akarta befolyását.11 Mindenekelőtt a sajtó feletti uralmat kívánták megszervezni a „destruktív” szociáldemokrata és liberális, „zsidó” lapok felszámolásával és a „nemzeti” eszmét terjesztők uralmának biztosításával. Ennek érdekében hozták létre a Honvédelmi Sajtó Kiadóvállalat Részvénytársaságot, mintegy 400 elárusítóhellyel;12 és vezettek be katonai cenzúrát, valamint igyekeztek kisajátítani a sajtóterjesztés jogát és az újságárusítási helyeket. A MOVE mellett azonban számos más, hozzá hasonló célokat hirdető egyesület is tevékenykedett. Gömbös a velük történő szoros együttműködés, illetve széleskörű kapcsolatrendszere révén 1921-re a keresztény-nemzeti alapon szerveződő, szélsőjobboldali mozgalmak legfontosabb alakja, mondhatni: informális vezére lett. Céljai megvalósításában döntő mértékben akadályozták Gömböst a kormányzat korlátozó intézkedései, legfőképp azzal, hogy 1921-ben kitiltották az aktív tiszteket a MOVE-ból.13 A korabeli politikai viszonyok más elemei is arra kényszerítették, hogy a Nagyatádi-féle kisgazdapárthoz csatlakozva a Nemzetgyűlésben valósítsa meg céljait. Mint a körötte kialakuló fajvédő csoport vezetője, politikusként - 1924 novemberétől a Magyar Nemzeti (Fajvédő) Párt vezéreként - is vallotta és hirdette korábban kialakult társadalomszervezési elveit.14 4 Uo. 5 Uo. 6 Uo. 7 Marton, 1920. 40. p. 8 Uo. 9 Uo. 10 A MOVE tevékenységére lásd: Dósa Rudolfné: A MOVE. Egy jellegzetes magyar fasiszta szervezet. Bp., 1972. (továbbiakban: Dósa, 1972.) 86-98. p. 11 Lásd: A Magyar Országos Véderő Egyesület alapszabályai. = MOVE, 1919. nov. 7. 13-15. p., nov. 14. 12-14. p. 12 Dósa, 1972. 91-93. p. 13 A tényleges tisztek kilépnek a MOVE rendes tagjai sorából. = Szózat, 1921. jan. 1. 5.; A tényleges tisztek és a MOVE. Gömbös Gyula a tényleges tisztek kilépéséről. = MOVE, 1921. jan. 9. 2. p. 14 Vonyó József: Gömbös Gyula. Bp., 2014. (továbbiakban: Vonyó, 2014.) 136-139. p. ■ 262 a