Mayer László - Tilcsik György (szerk.): Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 14. (Budapest, 2015)

Michael Hess: "Milyen sok még kiaknázatlan lehetőség rejlik e termékeny földben, milyen sok kihasználatlan erő van lakosaiban." Egy iskolai kirándulás Burgenlandban 1929-ben

raméltó állhatatossággal tartottak ki a német nemzetiség mellett ..hogy a burgenlandiak „...a németség melletti szavazatukkal..hitet tettek amellett, hogy . tetszik nekik a keleti

német előőrs szerepe ...“ stb. Ennek ellenére véleményem szerint ez a tudósítás egy rendkívül tanúlságos forrás az 1920-as évek végének Burgenlandjáról. Különösen azért, mert alig létezik korabeli beszámoló, illetve leírás a tartományról az 1920-as évekből, és ebben az esetben a tudósítás fiatal, érdeklődő látogatók külső szemléletmódját tükrözi vissza.

Az a tény, hogy Burgenland a látogatóinak az 1920-as évek végén egy mezőgazdaságilag domináns vidéknek mutatta magát, e tanulmánykötet olvasói számára nem szorul magyarázatra. Emlékeztetőül néhány statisztikai adat. Az 1923. évi népszámlálás adatai szerint Burgenland lakosságának 61,1%-a a mező- és az erdőgazdaságban, 21,6%-a az iparban és a kereskedelemben dolgozott, 9,4%-a pedig a szolgáltatásokat végzett.3 Az idegenforgalom a bad tatzmannsdorf-i (magyar neve: Tarcsafürdő) és a sauerbrunni (magyar neve: Savanyúkút) fürdőhelyek mellett elsősorban a Neusiedler See (magyar neve: Fertő tó) környékére koncentrálódott, és érte el első csúcspontját. A „bécsiek tengerénél”, mint ahogy 1927-től a reklámokban a Fertő tavat hirdették, gátak, csatornák, fürdők, szállodák, magánszállások, tóparti éttermek és sportlétesítmények nőttek ki a földből. Neusiedl am See-ben (magyar neve: Nezsider) a strandfürdő 1927-ben már csaknem 100.000 látogatót számlált, és a vendégek 75%-a Bécsből érkezett.4

Azonban térjünk vissza a tanulmányi út beszámolójához. Miről is tudósít annak tartama? Mint ahogy a cím is elárulja, egy iskolai csoport Rudolstadtból5 1929-ben Burgen- landba tett látogatást, amelynek keretében a tanulóknak önállóan kellett útinaplót vezetniük, és ezekből állt össze az utazási beszámoló.

Felmerül azonban a kérdés, hogy 1929-ben miért is akart egy, az akkori körülményekhez képest távoli Burgenlandba utazni egy németországi tanulócsoport. Erre mindjárt a bevezetőben kapjuk meg a választ:

„Néhány évvel ezelőtt a gimnáziumunk aulájában egy burgenlandi ember tartott előadást a hazájáról és annak sorsáról. Meghallhattuk, hogy a burgenlandiak hosszú évszázadok viharai ellenére is csodálatraméltó állhatossággal tartottak ki német nemzetiségük mellett. At előadásból tudtuk meg azt is, hogy Burgenland Ausztriához való csatolása a burgenlandiak érdeme volt, akik akkoriban annak ellenére német nemzetiséginek vallották magukat, hogy a másik oldalról számos csábításnak voltak kitéve. Sok egyenes ember bátor kiállása miatt bűnhődött börtönben. így merült fel bennünk az az érthető kívánság, hogy ezt a vidéket és lakosait közelebbről megismerjük. ”6

A hallgatók elhatározták, hogy nemcsak egyszerűen „szórakozásból” utaznak el Burgenlandba, hanem ott diák színjátszó csoportként előadják Martin Luserke darabját a „Rigócsőr király - egy viking darab” című művet zenekísérettel.

„Sok előkészülettel kellett megbirkózni, meg kellett tervezni a kosztümöket, amelyeket a darab vezetőjének a tervei alapján Karl Spittel valósított meg pasztellszínekben. Az iskola mü3 Tiefenbach, Josef: Industrielle Entwicklung im Gebiet des heutigen Burgenlandes vor 1921. In: Historischer Atlas Burgenland. Red. Josef Tiefenbach, Wolfgang Bachkönig. Eisenstadt, 2011. (továbbiakban: Tiefenbach - Bachkönig, 2011.) 195. p. (Wissenschaftliche Arbeiten aus dem Burgenland; 141.)

4 Brettl, Herbert: Fremdenverkehr in der Zwischenkriegszeit. In: Tiefenbach - Bachkönig, 2011. 215. p.

5 Rudolstadt egy kisváros Németországban, Türingiában, mintegy- 40 kilöméterre délre Weimartól. Lakosságának száma 1925-ben 15.711 volt.

6 Valamennyi következő idézet, ha másként nem jelöltük, az útibeszámolóból származik. A helyesírási és a nyelvtani hibákat minden különösebb megjelölés nélkül átvettük az eredeti szövegből.

■ 252 ■