Mayer László - Tilcsik György (szerk.): Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 14. (Budapest, 2015)
Cserna Anna: A tudós mecénás, Apponyi Sándor gróf (1844-1925) végrendelete
1 ezért elsősorban a jogviták kizárására törekedve minden részletre kiterjedően, minden lehetőséget számba véve fogalmazta meg neje tulajdonlásának tételeit. Minden eshetőségre gondolva, kiemelten is deklarálta, hogy az általa átépíttetett kastély, valamint a benne található berendezések és a kastélykert egyedüli tulajdonosa és használója felesége. A 4. pontban a hagyatékához nem tartozó, felesége kizárólagos tulajdonát képező bútorok, berendezési tárgyak, festmények felsorolását is a jogos fenntartása miatt tartotta feltétlenül fontosnak. A kastély előkelőségét emelő, pazar 18-19. századi bútorokat Eszterházy Alexandra családjától kapta és örökölte. Fogadott fia, Apponyi Antal15 öröksége szigorúan a törvény által előírt köteles rész kiadására szorítkozott, amely Mucsi, Závod, településeken lévő ingatlanokra - erdő, rét, szántó, legelő -, épületekre és gazdasági felszerelésekre vonatkozott, vagyis a vagyona felét jelentő birtokrész tette ki a hagyományozott részt. Ráadásul mindezen birtoktestek esetében is felesége korlátlan és élethosszig tartó haszonélvezeti jogát tartotta fenn, mégpedig oly kitétellel, hogy senkinek ne legyen joga ezt valaha is korlátozni, külön hangsúlyozva a telekkönyvi bejegyzés jelentőségét felesége haszonélvezeti jogáról. Fogadott fiával szembeni bizalmatlanságnak oka volt. Apponyi Sándor Antal unokatestvérének fiát Apponyi Antal lovaskapitányt fogadta örökbe. Az ifjú gróf 1919-ben vette át a birtokok igazgatását, és családjával 1920-ban költözött Lengyelre. A birtokkal nem törődött, léha, felelőtlen életmódja miatt óriási, 1 milliárd korona adósságot halmozott fel. Mikor Apponyi Sándor nehezményezte életvitelét, akkor Apponyi Antal megsértődve Angliába távozott, és ahogy az várható volt, a végrendeletet megtámadta. Az özvegy grófné nem tudott mit kezdeni a szétzilált gazdasággal, ezért férje szelleméhez híven a 3314 katasztrális hold16 terjedelmű Apponyi birtokot felajánlotta „A Magyar Nemzeti Múzeum Alapítványa” néven az Országos Széchényi Könyvtár és a régészettudomány támogatására. A múzeum megegyezett Apponyi Antallal, és kifizette számára a köteles részt és átvállalta az 1 milliárd adósságot. 1930-ban Apponyi Sándor egész vagyona már az országot gazdagította. Az Apponyi hagyaték, a 15 ezer kötetes könyvtár a 2948 ritkaságot tartalmazó Hungarica-val, az 1000 darab metszettel és az egyéb ritkaságaival, az alapítvánnyal mindenidők legértékesebb és legnagyobb adománya, amely gyűjtőtől és mecénástól származott.17 15 Gudenus János József: A magyarországi fó'nemesség XX. századi genealógiája 1. köt. Bp., 1990. 66-67. p. Az örökbefogadott fiú Apponyi Antal lovaskapitány (Marchegg, 1883 - Lausanne, 1954). Szülei Apponyi Antal (Bécs, 1852 - Bad Ischl, 1920) és Montenuovo Mária hercegnő (Bécs, 1859 - Bécs, 1911). Az ifjú Apponyi Antal 1912-ben Londonban kötött házasságot Nelke Kittyvel. Gyermekek: Mária (London, 1913 - London, 1952), Antal (Jabláncz, 1915 - 2003), Alexandrine (Ouchy bei Lausanne, 1919 - ). Szülei: Apponyi Antal (Bécs, 1852 - Bad Ischl, 1920) és herceg Montenuovo Mária (Bécs, 1859 - Bécs, 1911). 16 Területmérték. 1 katasztrális hold = 5754,624 m2. Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601-1874. Bp., 1990. 316-317., 579. p. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai. IV. Levéltártan és történeti forrástudományok; 6.) 17 Lenner, 1993. 66-67. p.; Eszterházy Alexandra 1930. október 17-én halt meg Lengyelen. Bai, 1984. 1-8. p.; Pukánszkyné Kádár Jolán: Apponyi gyűjtemény, epa.oszk.hu/01400/01464/00009/pdf/159-170.pdf (Megtekintve: 2015. május 26.) Apponyi Sándorné halálesetének anyakönyvi hivatkozása: TML Kisvejke község 1930. évi halotti anyakönyve 40. bejegyzés. ■ 247 «
