Mayer László - Tilcsik György (szerk.): Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 14. (Budapest, 2015)
Récsei Balázs: Egyesületekkel egy bordély ellen. Marcali, 1924-1925
I A „legközelebbi szomszédok” - szám szerint 14-en - rövidesen fellebbeztek a főszolgabírónál, és kérték az engedély visszavonását. A tiltakozók nyilvánvalónak gondolták a korábbi prostitúciós viszonyok minősítését: „Tagadhatatlan, hogy ily kis helyen, mint Marcali a bordélyház engedélyezése a közerkölcsöket minden időben felbecsülhetetlenül károsan befolyásolta. Különösen áll ez most, amikor a világháború, a forradalom, legfőkép a kommun [sic!] kétségbeejtő közerkölcsiségű állapotokat teremtett."13 A Trianon-trauma által is sújtott országban kézenfekvő érvként fogalmazták meg az erkölcsi megújulás szükségességét. „Tudjuk, hogy az integer Magyarország visszaállításának első feltétele a mai megdöbbentő erkölcstelenségnek megszüntetése, - népünk erkölcsi életszínvonalának emelése. E cél elérésére törekszik az állam, az egyházak, a társadalom egyesületei révén. ”14 Jelentős kritika is kihallatszott beadványukból. „Mi szegény munkásemberek gyermekeinknek vagyont nem adhatunk és hagyhatunk, csak erkölcsös nevelést s abból folyó és táplálkozó erkölcsös gondolkodást, jellemet .. ”.15 Az ügy súlyosságát mutatja, hogy dr. Rótt Nándor veszprémi római katolikus püspök 1924 karácsonyának első napján kelt levelében tiltakozott Somogy vármegye alispánjánál, Tallián Andornál a bordélyengedély miatt. Levelében az alispán aláhúzta, hogy „... a bordélyház nem levezetője az erkölcstelenségnek, hanem felkínálkozó alkalom, állandó kísértés .. .”.16 17 A püspök nemzetvédő húrokat is megpendített ellenérvei igazolására. „Intelligenciánk, főleg hivatalnoki osztályunk fiatalsága sok veszélynek van kitéve s fiainak valóban nem érdeke, hogy testi épségüket megfertőzve, ilyen módon lépjenek majd házas frigyre s rontsák meg családjukat. Az iparos osztály fiatalsága destruktív hajlamú s ha ehhez még erkölcstelenség is járul úgy kész az istentelenség. Földművelő fiatalságunk még tisztább, de ebbe is belevinni a kórt valóságos nemzetrontás."11 Rótt püspök nem említette, hogy kik tájékoztatták a marcali bordélyügyről. A bordélyház ellen a helyi szervezett társadalom egy része írásban is nyomatékot adott. A Marcali Katolikus Legényegylet és a Marcali Katolikus Ifjúsági Egyesület közös levélben fejezte ki nemtetszését az alispánnál.18 A Marcali Katolikus Ifjúsági Egyesület 1903-ban alakult, a Marcali Katolikus Legényegylet pedig 1896-ban.19 Mindkettőről elmondható, hogy több évtizedes múlttal rendelkező társadalmi szerveződésként léteztek a bordélyügy idején. A Legény- egylet alapszabályai szerint: „Az egylet célja az iparos segédek továbbképzése; főleg pedig: szíveikben a vallásos és hazafias érzelmek felébresztése és ápolása, hogy így belőlök jó családapák, megelégedett polgárok és áldozatkész hazafiak váljanak. ”20 Az Ifjúsági Egyesület alapszabályai egyelőre nem állnak rendelkezésre, de céljai között valószínűleg szerepeltek olyan pontok, amelyek fellépést indokoltak egy bordélyház ellen.21 13 SML Alisp. Közig. ir. 29.367/1924. 14 Uo. 15 Uo. 16 SML Alisp. Közig. ir. 29.327/1924. 17 Uo. 18 SML Alisp. Közig. ir. Iktatószám nélkül a 159/1925. szám alatt (továbbiakban: sz. П./1925.) 19 Gál József: Közművelődés - közműveltség a századfordulón Marcaliban. In: Marcali története. Várostörténeti tanulmányok. 1. köt. Főszerk. Kanyar József. Marcali, 1991. (továbbiakban: Gál, 1991.) 399-402. p. Több - az egyesületekkel érdemben is foglalkozó, elemző - írást nem sikerült fellelni. 20 Gál, 1991.400-402. p. ■ 237 -
