Mayer László - Tilcsik György (szerk.): Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 14. (Budapest, 2015)

Željko Holjevac: Mítosz és valóság között. Khuen-Héderváry Károly (1849-1918) horvát bár

lenes tüntetések törtek ki, amelyek a szerb magántulajdonok tönkretételéig fajultak. Khuennak fel kellett függesztenie a Srbobran nyilvánosságát és a zágrábi szerbeknek tartózkodniuk kellett ilyen magatartástól.

A 19-20. század fordulóján Horvátországban és Szlavóniában fokozódott a Khuen politikájával szembeni belső' ellenállás. Ugyanebben az idó'ben Magyarországon az ellenzék befolyása is eró'södött, amelyik ellentétben állt a dualizmussal, és független vám-, kereskedelmi-, és külpolitikát, valamint önálló hadsereget akart. Amikor Khuen Károly 1903-ban az országgyűlésnek megtiltotta, hogy az Horvátország Magyarországtól való gazdasági függetlenségét követelje, magyarellenes tüntetések kezdó'dtek, amelyek valóságos nemzeti mozgalommá fejló'dtek. A Zágráb melletti Zapresicben egyenruhás személyek tüzet nyitottak a falubeliekre, akik megkísérelték eltávolítani a vasútállomásról a magyar zászlót, és egyet megöltek közülük. A horvátországi és szlavóniai nemzeti mozgalmat dalmát és isztriai politikai pártok és személyiségek is támogatták, amelyről azután a nemzetközi sajtó is kezdett tudósítani. Végül Ferenc Józsefnek 1903- ban Khuen Károly bánt vissza kellett hívnia Zágrábból.

ZÁRSZÓ

Khuen Héderváry Károly bán uralma idején, 1883 és 1903 között Horvátország és Szlavónia jelentős gazdasági és kulturális előrehaladást ért el, és a horvát nemzeti eszme Horvátország és Szlavónia vidéki területein is elterjedt. Ugyanakkor Horvátország és Szlavónia ebben az időben a magyar kormánytól függött, és a megélhetési nehézségek miatt sok horvát kényszerült elhagyni szülőföldjét, miközben az akkori nemzetpolitikai bonyodalmak a horvát-szerb kapcsolatok ismételt rosszabbodását eredményezték.

(Fordította: Halász Imre)

■ 184 ■