Mayer László - Tilcsik György (szerk.): Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 14. (Budapest, 2015)
Katona Csaba: Egy kosztos diák mindennapjai Nyitrán az 1860-as években
Hogy miként került Nyitrára, annak magyarázatáról forrásaink nem árulkodnak. Nyilvánvaló, hogy a földrajzi közelség szerepet játszott, de a pontos okokat nem ismerjük. Valószínűsíthető, hogy szerepet játszott a váltásban a visszaeső' tanulmányi eredmény és az édesapja hiányát, valamint az iskolakezdés nehézségeit egyaránt elviselni kényszerülő fiú új környezetbe helyezésének szándéka. Magos Sándor teljesítménye javult a nyitrai gimnáziumban. Az 1862-1863. évi első' felében 81 tanuló közül tizenötödikként végzett, elsó'rendű bizonyítvánnyal. Erkölcsi viselete dicséretesnek, figyelme újfent ébernek, szorgalma kitartónak minősült, dicséretes lett az eredménye vallástanból, latinból, magyarból és németből, valamint számtanból, és mindemellett kitűnőnek minősítették eredményét földrajzból. Egyedül az új tantárgyként belépő „szláv nyelv” okozhatott nehézségeket a jó- eszű fiúnak, ebből csak jó minősítést szerzett. Egyetlen órát sem mulasztott.11 A nyitrai tanulóévek idejéből összesen nyolc Magos Sándor által írt levél maradt fenn. Ezeket - egy kivétellel - szüleihez címezte. A kivétel az a bizonyos névnapi megemlékezés volt, amelyet Pillér Jánosnak, nagybátyjának küldött Ceglédre.11 12 Az alábbiakban a Nyitrán kelt levelekből származó információk révén próbáljuk meg felvázolni a kosztos diák Magos Sándor mindennapjait. Szinte valamennyi levelet egyfajta sajátos kettőség jellemzi. Már a visszatérő megszólítás - „Kedves Szüleim!” - is jelzi, hogy a papírra vetett sorok a szüleit tisztelő fiútól származnak. A levelek első sorai az illemtankönyvek jól nevelt úrifiújának alakját idézik - legalábbis az első néhány levélé. Mindig a gondos neveltetést tükrözik vissza a búcsúsorok is, amelyekben az ifjú Magos rokonság több tagjáról, valamint bizonyos Frey, Mezey és Milinkovics urakról - vélhetően apja barátairól - is megemlékezik. Az udvarias megszólítás és búcsú szabályos formai keretet ad a diákleveleknek. Az 1862. november 28-án kelt - a fennmaradtak közül időrendben első - levélnek több mint a fele másból sem áll, mint a szülők névnapjára küldött jókívánságokból.13 Hasonlóképp kezdődik az 1862. december 24-én írt levél is, ahol újévi szeren- csekívánatokkal fordul a szülőkhöz: „Nem kívánok én tőletek uj évi ajándékot, elég, hogy a jó Isten titeket adott szülőimül.”14 E levélke közepén egy négysoros vers is olvasható, amelyben a diák újévi jókívánságait fogalmazza meg.15 Ám egyszercsak, minden átvezetés nélkül életszerűvé válnak az ifjú Magos Sándor visszafogottságot mutató sorai. November végén a hóra, esőre és a megduzzadt sárra panaszkodva megemlíti, hogy csizmái átáznak, sőt az egyik ki is lukadt, bizonyos „kék nadrág” ugyancsak lyukassá vált, sőt épp ott szakadt szét, ahol már korábban összevarrták. Az elnyűtt ruhadarabok említése az első utalás arra, hogy a Nyitrára szakadt diák nem élt jó körülmények között.16 Vélhetően a család ugyancsak rossz anyagi hátterére utal decemberi levelének a dátuma - december 24- - is, amelyből kiderül, hogy Sándor az ünnepekre nem utazhatott haza. Ebben leírta, hogy a tanulás jobban megy neki, mint előző iskolájában és tanárai is érezhetően kedvelik, ám megemlítette azt is, 11 Katona Gábor visszaemlékezései. Magos Sándor iskolai bizonyítványa az 1862-1863. év első félévéből. Nyitra, 1863. február 28. Közli: Katona, 2003. 156-157. p. 12 Magos Sándor levele Pillér Jánoshoz. Nyitra, 1863. május 12. Közli: Katona, 2003. 159. p. 13 Magos Sándor levele szüleihez. Nyitra, 1862. november 28. Közli: Katona, 2003. 155. p. 14 Magos Sándor levele szüleihez. Nyitra, 1862. december 24- Közli: Katona, 2003. 154. p. 15 Uo. 16 Magos Sándor levele szüleihez. Nyitra, 1862. november 28. Közli: Katona, 2003. 155. p. ■ 173 ■
